Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye és meggy gyümölcsrepedése

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 1801 bájt

Kertészet

Cseresznye és meggy gyümölcsrepedése


Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



Cseresznye és meggy gyümölcsrepedése


Oka

Oka a szárazabb időszakot követő csapadékos időjárás.


Tünet

Korábbi szakirodalmakban azt olvashattuk, hogy a gyökéren keresztül felszívott nagy mennyiségű víz okozza a repedést. Ma már tudjuk, hogy a gyümölcs felületén beáramló víz jelenti a nagyobb gondot. A gyümölcs felületén jelenlévő víz, és a gyümölcshús cukor töménységének koncentráció különbsége révén ozmózis jelensége jön létre, így a víz beáramlik a gyümölcs héján keresztül a gyümölcshúsba, amely főleg a ropogós cseresznyéknél okoz gondot, a szívcseresznyéknél nem, vagy kevésbé.
A cseresznye gyümölcsrepedésre hajlamosabb, mint a meggy. A cseresznyefajták közül a kemény húsúak (pl. Germersdorfi óriás, Van, Van 3, Linda stb.) gyümölcsrepedése gyakori.
A tünetekre jellemző, hogy az érő gyümölcs kocsányánál körkörös vagy félköríves repedés keletkezik, amelyen később a monilíniás gyümölcsrothadás jelentkezik.


Védekezés

A cseresznye mérsékelt vízigényű gyümölcsfaj, 500-600 mm csapadékigényével akár öntözés nélkül is termeszthető. De az intenzív ültetvényekben a nagy terméshozamok elérése, és a repedés elleni védekezés miatt érdemes öntözéssel 800-900 mm-re kiegészíteni a vízmennyiséget

Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Nem fertőző betegségek



Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége