Kertészet/Tünethatározó/Alma lenticella foltosság

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3452 bájt

Kertészet

Alma lenticella foltosság

Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek
Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



Alma lenticella foltosság

Nem fertőző betegség

A legjelentősebb tárolási betegség, amely már a szüret előtt, a fákon lévő gyümölcsökön is megjelenik.
A gyümölcs – egyrészt a foltok miatt, másrészt a foltokon megtelepedő, rothadást előidéző gombák miatt – nagymértékben veszít minőségéből.
A lenticellafoltosság egyik típusa a Jonathan-foltosság.
A betegség legfontosabb gazdanövénye a Jonathan, de más piros gyümölcsű almafajtákon is előfordulhat.
A betegség inkább a nagyobb és a jól színeződött gyümölcsökön károsít.

Oka

A betegség oka a kalciumhiány.

Ezt egyrészt az ionatagonizmus miatti nagy, oldható kálium, esetleg magnéziumtartalmú talaj idézheti elő.

Másrészt kiválthatja a többéves, nagy adagú káliumtrágyázás a savanyú talajokon, mivel a növény által felvehető kalciumtartalmat számottevően csökkentheti.
A kalcium felvételét az időjárás is befolyásolja. Szárazság esetén a növény tápanyagfelvétele csökken.
Ilyenkor a korábban kifejlődött növényrészekből az újonnan növekvők felé áramlik a legtöbb tápanyag, kivéve a kalciumot, amelynek eredményeképpen a gyümölcs sejtfalak közötti pektinrétegében kalciumhiány áll elő.

Tünet

A lenticellafoltosságra jellemző, hogy a gyümölcs színesebbik oldalán, a héjon, a lenticellák körül 2–3 mm átmérőjű, kerek, határozott szegélyű, enyhén bemélyedő sötétbarna vagy fekete foltok láthatók.
A folt közepén a kifehéredett lenticella jól megfigyelhető.
A gyümölcs húsában nem észlelhetők elváltozások.
A Jonathan-foltosságra jellemző, hogy a foltok nemcsak a lenticella körül, hanem a gyümölcshéjon bárhol jelentkeznek, és összeolvadva szabálytalan foltok alakulnak ki.
A betegség kialakulásának számos tényezője még nem ismert pontosan.
A megfigyelések és a vizsgálatok szerint a betegség gyakoribb a nagy gyümölcsökön, mint a kisebbeken.
A szedési érettségkor szüretelt gyümölcsöket a betegség kevésbé károsítja, mint a későn szüretelteket.
A szüret és a tárolás kezdete között eltelt idő tartama is fontos tényező, a szüret után azonnal betárolt gyümölcs kevésbé károsodik.
A magas hőmérsékleten tárolt gyümölcs gyorsabban öregszik, ezért a betegség jobban károsítja.
A szabályozott légtérben történő tárolás csökkenti a foltosodást.

Védekezés

A betegség megelőzése céljából a talaj tápanyagvizsgálatára épülő tápanyagellátásra kell törekedni.
Kerülni kell a nagy adagú műtrágyázást.
Szükség esetén 3–4 alkalommal, 1–2 hetes időközönként kalciumtartalmú szerrel kell permetezni.
A permetezést egyesek a terméskötődés után, mások a szüret előtt javasolják.
A gyümölcsöt idejében le kell szedni, s azt azonnal hűtőtárolóba kell elhelyezni.
Tárolásra a 60 mm átmérő alatti gyümölcsök a legmegfelelőbbek.
Szabályozott légtérben történő tárolás esetén a szén-dioxid 2,5–5%, az oxigén pedig 3% legyen.




Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége