Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye és meggy klorotikus gyűrűsfoltossága

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2923 bájt

Kertészet

Cseresznye és meggy klorotikus gyűrűsfoltossága


Nem találtam szabad képet a Cseresznye és meggy klorotikus gyűrűsfoltossága témájú laphoz.
Kép felküldése

[[|bélyegkép|jobbra|200px|Cseresznye és meggy klorotikus gyűrűsfoltossága]]

Cseresznye és meggy klorotikus gyűrűsfoltossága

Kórokozó:

(prune dwarf ilarvirus, Syn: PDV-egyik törzse.))
A betegséget az 1960-as években először Németországban írták le, azóta Európa számos országában és Észak-Amerikában is ismertté vált. Magyarországon ugyancsak az 1960-as években figyelték meg. A betegség következtében a növények gyengén fejlődnek, terméshozamuk csökken, az oltványok rosszul erednek.
Gazdanövény:
A kórokozó fő gazdanövénye a cseresznye, a meggy, a sajmeggy, valamint több Prunus faj.
Tünetek:
A cseresznye és a meggy levelein sárgászöld foltok, gyűrűk és sávok jelennek meg. A fák évekig tünetmentesek lehetnek. Ha a tünetek megjelennek, akkor azok csak rövid ideig, tavasszal láthatók. A cseresznyeoltványokon a levél fonákán a főér mentén enációk is megjelenhetnek. Ezek az idősebb fákon elvétve észlelhetők.
Terjedés:
A fertőzési források az anyanövények, ahonnan a kórokozó szaporítóanyaggal és szemzőhajtásokkal vihető át. Fertőzési forrás a vetőmag is, ahol a vírus a mag belsejében helyezkedik el. Virágzáskor a kórokozó a pollennel terjed.
Védekezés:
A betegségei ellen komplex módon kell védekezni. A vírusbeteg fákat meg kell semmisíteni. Vírusmentes szaporítóanyagot kell előállítani és felhasználni. A kórokozó lágy és fás szárú tesztnövényekkel mutatható ki. A lágy szárú tesztnövények közül pl.: az Uborka Cucumis sativus cv. Delicates, a Dohány Nicotiana tabacum cv. Samsun, valamint még néhány lágy szárú növény jöhet számításba. Fás szárú indikátornövény a Japáncseresznye Cerasus serrulata cv. Shirofugen. A növényen történő vírus kimutatását w:Shirofugen-tesztnek nevezzük. Lényege, hogy a vizsgálandó növény rügyét a fent nevezett indikátornövénybe szemzik. A vizsgált növény vírusfertőzöttsége esetén a szemzési hely körül – hiperszenzitív reakcióként – elhalás és mézgásodás jelentkezik. Fás indikátornövények lehetnek még a cseresznye és egyes őszibarackfajták. A pollenátvitel megakadályozása céljából a már tesztelt és elszaporított növényekről a virágokat el kell távolítani.


Lásd még: Vírusos betegségek A vírusok meghatározása A vírusok elleni védekezés


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények