Kertészet/Tünethatározó/Szilvahimlő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 1806 bájt

Kertészet

Szilvahimlő

Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek
Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



A szilva pox vírus tünetei a kajszibarack gyümölcsén és a leveleken.
Szilvahimlő
(plum pox vírus, Syn:)
Más neve(i): sarka vírus

Az első megfigyelése Bulgáriában 1918-ban, leírása ugyan itt 1932-ben történt. Egész Európában elterjedt "sarka vírus" az egyik legveszedelmesebb csonthéjas vírusbetegség.

Gazdanövény

szilva, kajszi, őszibarack, de más növényeken is felfedezték (spárgatök, sütőtök,

változatai, és a dohányon is)

Elterjedése

A levélen és a gyümölcsön van tünet

A tünetek leírása

- Levélen:ereken sárgászöld kivilágosodás, levéllemezen határozatlan szegélyű mintázat (foltok, szalagok), később jellegzetes gyűrű alakú foltok láthatók.
- Gyümölcsön:kékes sekély szabálytalan mélyedések, „himlő” szerű foltok, besüppednek, ezáltal a gyümölcs enyhén deformálódik, húsban csomókban elhalások, a szilva savanyú, ízetlenné válik.
- Egyes fákon előfordulhat részleges fertőzés, ilyenkor nem minden ágon mutatkoznak beteg levelek, vagy gyümölcsök.

Terjedése A vírus oltással, szemzéssel, beteg fákról származó sarjakkal vihető át. Lappangási ideje 9-13 hónap, de ennél hosszabb (8 év) is lehet.

Védekezés

- A fertőzött fákat ki kell vágni!
- Oltóvesszőt, szemzőhajtás, gyökérsarjakat csak megvizsgált és egészséges fákról szabad felhasználni.
- Fokozottan kell védekezni a levéltetvek, és kabócák ellen.



Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvahimlő témájú médiaállományokat.