Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Tünethatározó/Kajszi himlő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3420 bájt

Kertészet

Kajszi himlő

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


plum pox potyvirus
Kajszi himlő
Vírus neve
(plum pox potyvirus, Syn: (PPV))
Más neve(i): -
Gazdanövény
A betegség gazdanövénye a kajszi, az őszibarack, a szilva, a ringló, a kökény és számos díszfa- és gyomfaj.
Elterjedése
A betegséget sarka betegségnek is nevezik. (Sarka bolgárul himlő.) A betegséget kajszin először 1934-ben Bulgáriában írták le, később számos országban is észlelték.
Hazánkban a kajszin 1948-ban vált ismertté. Azóta a legelterjedtebb és legjelentősebb vírusos betegségek közé tartozik.
A betegség következtében a fák fejlődésükben visszamaradnak, gyümölcsük pedig értéktelen.

A tünetek leírása

- A levélen és a gyümölcsön figyelhetők meg a tünetek. A levélen a gyűrű alakú, halványzöld vagy sárgászöld, elmosódott szélű foltok a legjellegzetesebbek. Ezenkívül egynemű és az ereket körülölelő sárgászöld foltok is láthatók.
- A foltok fonáki részén az erek sárgászöldek.
- A gyümölcs felületén enyhén vagy erősen besüppedő, sárgászöld, majd sárgásbarna, gyűrű alakú vagy szabálytalan rajzolatok láthatók.
- A gyümölcs deformált lesz.
- A kajszi gyümölcse már félérett állapotban megpuhul.
- A gyümölcs húsában üveges vagy vörösbarna szövetrészek találhatók.
- A csonthéjon 1–2 mm széles, sárgásfehér, elmosódott szélű gyűrűk figyelhetők meg.
- Ha a foltok összeolvadnak, akkor a mag részben vagy teljesen sárgásfehér lesz.
- A fertőzési források egyrészt az anyanövények, következésképpen az azokról származó szemzőhajtások és vegetatív úton szaporított alanyok, valamint a beteg magvak és az azokból fejlődött magoncok.
- A vírus szaporítóanyaggal és pollennel is terjed.
- A levéltetvek a kajszin nem károsítanak, így a vírusátvitel csak az esetleges próbaszívásokra korlátozódik.
- Ugyanakkor azonban az őszibarack és a szilva esetében a levéltetű-átvitel nagy jelentőségű.

Védekezés

- A beteg fákat meg kell semmisíteni.
- Új ültetvényeket vírusmentes szaporítóanyaggal kell létesíteni. E célból a szaporításra felhasználandó növényt, ill. növényrészeket tesztelni kell.
- A vírus kimutatására a szerológiai módszerek eredményesen használhatók.
- A vírus tesztnövényekkel is kimutatható.

Tesztnövények

- őszibarack (Elberta fajta), szilva (Olasz kék, Pozsegaca és Küsztendil fajta), Chenopodium foetidum és Nicotiana clevelandii.
- Értékes nemesítési szaporítóanyag vírusmentesítése 37 °C-on 2–3 hétig hőterápiával lehetséges.
- A vírusvektor levéltetvek elleni védekezés az őszibarack és szilva esetében elengedhetetlen.

Védekezés

-


Lásd még: Vírusos betegségek A vírusok meghatározása A vírusok elleni védekezés


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajszi himlő témájú médiaállományokat.