Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye nekrotikus gyűrűs foltosság
Megjelenés
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Cseresznye nekrotikus gyűrűs foltosság
Kórokozó
- (Prunus necrotic ringspot ilarvirus, Syn: (PNRSV))
- A betegséget először az 1960-as évek elején Észak-Amerikából közölték, később Európában is elterjedt és Magyarországon ismertté vált.
- A betegséget korábban stecklenbergi betegségnek nevezték.
- A beteg fák terméshozama csökken, gyengén fejlődnek, és korán elpusztulnak.
Gazdanövény
- A Cerasus nemzetségbe tartozó növényfajok legelterjedtebb betegsége. Legjelentősebb a cseresznyén és a meggyen, de előfordul még a Prunus fajokon is.
Tünetek
- A betegségnek két tünettípusa van. Az egyik a sokk tünet, a másik pedig a krónikus tünet.
- A sokk tünetre jellemző, hogy a leveleken nekrotikus foltok figyelhetők meg, amelyek később kilyukadnak. Ha a foltok összeolvadnak, akkor a levéllemez nagy része hiányozhat.
- A krónikus tünet jellemzője, hogy a levelek fűzlevélszerűek és erősen fogazottak lesznek, gyakran két levélcsúcs is fejlődik.
- A legjellegzetesebb tünet a levél fonákán látható, ahol a levél felső harmadában, a levél széléhez közel, a mellékerek között sötétzöld, húsos, kakastaréjszerű kinövések (enációk) mutatkoznak.
- A cseresznye levelén elsősorban a sokk tünetre utaló nekrotikus foltok találhatók.
- A krónikus tünetre jellemző keskenylevelűség és a levél fonákán enáció ritkán fordul elő.
- Más csonthéjas növényfajon csak a sokk tünetre utaló nekrotikus foltok figyelhetők meg.
Terjedés
- A fertőzési források az anyanövények, ahonnan a kórokozó szaporítóanyaggal és szemzőhajtásokkal vihető át. Fertőzési forrás a mag is, ahol a vírus a mag belsejében helyezkedik el. Virágzáskor a kórokozó pollennel terjed. A vírus gyökérérintkezéssel is az egészséges növényre kerülhet.
Lásd: A cseresznye és a meggy klorotikus gyűrűsfoltossága.
- E védekezési eljáráson túlmenően azonban a Chenopodium quinoa-t mint lágy szárú indikátor növényt is használni kell.
- Hőterápia esetén a növényeket 37 °C-on 14–21 napig kell kezelni.
- Utóbbi csak nemesítési alapanyag esetén jöhet számításba.
Lásd még: Vírusos betegségek A vírusok meghatározása A vírusok elleni védekezés