Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Tünethatározó/Almamoly

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 5208 bájt

Kertészet

Almamoly


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


Almamoly
Almamoly
Almamoly lárvája


Almamoly
(Cydia pomonella, | Laspeyresia pomonella } fajok
Más neve(i): -


Az almamoly a valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrómolyfélék családjának egyik legelterjedtebb faja; közismert mezőgazdasági kártevő. Az alma mellett a körtét, diót és más gyümölcsöket (lásd alább!) is károsítja.
Eredetileg palearktikus faj volt, de az évszázadok alatt mindenfelé széthurcolták, és ma már szinte az egész világon előfordul. Amerikába mintegy kétszáz éve vitték be, de azóta megtelepedett Afrikában, Ausztráliában, Japánban és a csendes-óceáni alma- és körtetermesztő területeken is. Rendkívül tűrőképes; síkságokon, hegyvidéken egyaránt előfordul: Iránban 1900, Beludzsisztánban 1850 m magasra hatol fel. Magyarországon őshonos.
Imágója sötétszürke; az elülső pár szárny csúcsához közel bronzos-aranyos, illetve fekete rajzolattal. Szárnyának fesztávolsága 14–22 mm. Lepkéje kéreg-barna, alkonyati állat, hernyója halványpiros. A fák kérge alatt, a talaj felső rétegében és a gyümölcstárolók védettebb helyein telel át és almavirágzás után rajzik.

Leginkább az almaféléket károsítja; fő tápnövényei:

- alma,
- körte,
- naspolya,
- birsalma,
- berkenyefajok,
- dió,
- kajszi
- gránátalma,
- datolyaszilva,
- narancs
- vadalma,
- vadkörte.
Apró, víztiszta petéit egyenként rakja a fiatal termésre, vagy alkalmilag a mellette lévő levélre vagy zsenge hajtásra. A kikelő hernyó mélyen berág a gyümölcsbe, amin kisebb be- és nagyobb kifurakodó nyílások láthatók; ez az úgynevezett „férges”, avagy „kukacos” gyümölcs. A gyümölcs húsán csak átrágja magát, és a magvakat eszi, mert csak azokban van elég nitrogén. Mivel egy-egy gyümölcsben nincs számára elegendő mag, egy-egy hernyó többet is megférgesít.
Mintegy négy hét alatt fejlődik ki, ekkor hosszú fonállal a földre ereszkedik, vagy egyszerűen lehull az almával együtt. Rendszerint a faderék valamely repedésében, moha vagy zuzmó alatt, esetleg a szúbogarak elhagyott lyukaiban sző kis fehér, sűrű gubót, és ebben bábozódik. A lepke mintegy 8–10 nap múlva kel ki.

Kártétel

- A dió nagyságú zöld almán és körtén a hernyók járatokat rágnak a magház felé, a magokat elpusztítják.
- A molylárvák a magházig berágnak a termésbe, a magkezdeményekkel táplálkoznak, ürülékszemcsékkel töltik az üregeket.
- Kifejlődve a kirágási nyíláson távoznak a gyümölcsből.
- A károsított gyümölcs lehullik.

Fejlődés

2 nemzedéke van, tömeges rajzása május közepétől június végéig tart.


Védekezési lehetőségek

Az almamoly elleni védekezés fő nehézsége a megfelelő időzítés. Gyakran hőösszeg-számítással becslik meg, hogy mikor ér el valamely fejlődési fázisba — ehhez pontosan kell követni a napi hőmérsékleteket. A raktárakban és más melegebb helyeken áttelelő almamolyok röviddel a szirmok lehullása után kifejlődnek, és lerakják petéiket. A védekezés hatékonysága a rajzás időpontjának kiszámításán múlik.

Kémiai védekezés

Az almamolyok ellen gyakran használnak növényvédő szereket: Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC A nőstény almamoly szexferomonját tartalmazó csapdák megkönnyítik a rajzás megfigyelését.

Biológiai védekezés

Az almamolyok elleni biológiai védekezés nehézkes, mert a hernyókat a gyümölcs jól védi. A Trichogramma petefémfürkész darázsfaj petéit az almamoly petéibe rakja, és a kikelő lárvák felfalják az almamoly embrióit.
A biológiai védekezés leggyakoribb módszere a gralulovírus (CMGV), aminek vizes oldatával bepermetezik a fát és a terméseket. Miközben a lárvák a kis gyümölcsökön a befúrási helyet keresik, a vírus a tápcsatornájukba kerül. A megbetegedett lárva abbahagyja a táplálkozást és 3-7 nap után elpusztul.

További módszerek

Az almamoly ellen védekezhetünk hernyófogó övekkel. A fák törzsére 20 cm széles hullámkarton-csíkokat kötözünk 50–70 cm-es magasságban. Ezek nyílásaiba költöznek a bebábozódáshoz készülő hernyók. Az öveket májusban kell kihelyezni, és október végéig 7-10 naponta cserélni. Mivel az övek réseiben hasznos rovarok is menedéket találnak, az összegyűjtött öveket lehetőség szerint ne égessük el, hanem szúnyoghálóval fedett hordóban gyűjtsük. Így a hasznos rovarok ki tudnak szabadulni.

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


A Wikimédia Commons tartalmaz Almamoly témájú médiaállományokat.