Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Kabócák/Tajtékoskabóca-félék

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Cercopidae szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2954 bájt

Állatok

Tajtékoskabóca-félék


Tajtékoskabóca-félék
Tajtékoskabóca-félék
(Cercopidae, Syn: -)
Más neve(i): -


A tajtékoskabóca-félék a rovarok osztályában a fél-fedelesszárnyúak rendjébe sorolt kabócák rendjének egyik alrendje.
Igen hasonlítanak a rokon púposkabóca-szerűek (Membracoidea) öregcsaládba sorolt mezeikabóca-félékre (Cicadellidae), de testfelépítésük eltér azoktól.
A legfontosabb és életmódjukból adódó jellegzetességük, hogy potrohuk valamennyi elzárható légzőnyílása a csúcs környékén helyezkedik el. Az ezekből induló légcsövecskék a hasoldal hosszában húzódó levegőcsatornába torkollnak. Ez úgy alakul ki, hogy a potroh hátlemezeinek szegélylebenyei mélyen lehajlanak és a középvonalban összezárnak. A csatorna röviddel a tor előtt szétágazik, és a tor légzőnyílásaiba ezekből az ágakból jut a levegő. A csatornaágakat a torban már az oldallemezek veszik körül.
Kis állatok; csak egyes trópusi fajok hossza több 1,5 cm-nél.
Azon ritka taxonok közé tartoznak, amelyek a növényből nem a floémet, hanem a jóval hígabb xilémet szívogatják (Dér). Az imágókat szinte sohasem vesszük észre, a lárváikat annál többször. A lárvák védelmi céllal népiesen „kakukknyálnak” mondott anyagot termelnek; ez a fehér anyag, nem egyéb, mint a ürülékük, amelyet a kilégzéskor távozó levegővel habos burokká fújnak fel. Egész lárvakorukat ebben töltik, és úgy vesznek levegőt, hogy potrohuk végét kidugják a tajtékból. A hab megvédi őket a kiszáradástól és ellenségeiktől. Lélegzetvételhez az állat megemeli a potrohát és ezzel annak csúcsa a nyílásokkal kiemelkedik a kakukknyálból. A potrohcsúcson a levegő be-, a torban kiáramlik, és ez a kiáramló levegő fújja fel buborékokká a folyékony ürüléket. Az ehhez szükséges felszínfeszültséget az ürülék viaszszappan-tartalma biztosítja — ami egyúttal szilárdítja is a nyálkát. Ez utóbbi a potroh 7. és 8. szelvényében elhelyezkedő viaszmirigyekből jut az ürülékbe.
Az anyaállatok a fajuknak megfelelő gazdanövényre rakják le petéiket. Kikelésük után a lárvák ezen növények száraiból és gyökereiből szívják ki a nedveket.

Ismertebb fajok:



Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Tajtékoskabóca-félék témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia:Tajtékoskabóca-félék