Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Kabócák/Mezeikabóca-félék

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3190 bájt

Kertészet

Mezeikabóca-félék


Mezeikabóca-félék
Mezeikabóca-félék
(Cicadellidae, Syn: -)
Más neve(i): -


A mezeikabóca-félék a rovarok osztályának fél-fedelesszárnyúak rendjébe, ezen belül a kabócák alrendjébe tartozó család.
A mezeikabóca-félék a világ trópusi és mérsékelt szélességi fokain mindenütt előfordulnak, ahol elegendő növényi táplálékot találnak. A trópusokon sok faj mezőgazdasági kártevőnek számít, hiszen legyengítik a növényeket, és betegségeket terjesztenek. A rovarirtási intézkedések ellenére minden faj továbbra is nagyon elterjedt.
Ezek a fél-fedelesszárnyúak olykor elérhetik a 15 millimétert, de általában csak 2-10 milliméteresek. Színezetük többnyire zöld, a leveleken jó álcázást biztosít; egyes fajok élénk színűek. Egyes színes fajoknál a hím és a nőstény különböző színezetű. Két pár, nyugalmi állapotban fedélszerűen egymásra boruló szárnya van. Az elülső szárnyak a tövüknél vastagabbak, a szárnyak csúcsa felé membránszerűek. A hátsó szárnyak vékony hártyájúak. Kis összetett szemük van. Szájszervük háromtagú szúró-szívó szájszerv, melynek eredési helye a fej alsó részén található. A felső és alsó szájszerveik tűszerű tőröket alkotnak, melyek a növény felületének átfúrására szolgálnak. A barázdált alsó ajakban fekszenek, amely védőn veszi körül a szúrósörtéket.
A mezeikabóca-félék nagy csoportokban élnek. Táplálékuk növényi nedvek. Mint a levéltetvek, e rovarok is termelnek mézharmatot. A rovarok legfeljebb egy évig élnek.
A párzási időszak a nyár végén van. A párzási kiáltások egy úgynevezett doboló szerv segítségével jönnek létre. Egy izom összehúzódással behorpasztja a dob fedelét, ami kattanó hangot ad. Ha az izom elernyed, a lap újra kidomborodik. Ez a folyamat másodpercenként 170-480-szor is lejátszódhat.
A rovarok kis csomókban, a növényi szövetekbe rakják le petéiket. A lárvák kifejlődése a hőmérséklettől függ, néha egész télen át elhúzódik. Nincs náluk bábállapot.

A családba az alábbi nemek tartoznak:

   Acinopterus
   Agallia
   Ambigonalia
   Balclutha (Kirkaldy, 1900)
   Balolina
   Carneocephala
   Circulifer
   Deltocephalus (Burmeister, 1838)
   Draeculacephala
   Empoasca (Walsh, 1862)
   Exitianus
   Graphocephala
   Gyponana
   Kirkaldiella (Osborn, 1935)
   Kunzeana
   Macropsis (Lewis, 1835)
   Nephotettix
   Nesolina (Osborn, 1935)
   Nesophrosyne (Kirkaldy, 1907)
   Nesophryne (Kirkaldy, 1907)
   Opsius (Fieber, 1866)
   Protalebrella
   Scaphytopius
   Spanbergiella
   Stragania (Stal, 1862)
   Zygina


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Mezeikabóca-félék

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezeikabóca-félék témájú médiaállományokat.