Ugrás a tartalomhoz

Építőipari szakzsargon/V

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!

Írta: Reznix



Vakolat

[szerkesztés]
a fal felületi egyenetlenségeit habarccsal eltüntetik, simára dolgozzák

Válaszfal

[szerkesztés]
belső térelválasztó vékony falazat

Vályog

[szerkesztés]
Vályogtégla készítése
Az építéshez felhasznált kevert vályognak két fő összetevője van: egyrészt szemcsés ásványi adalékból, másrészt rostos növényi adalékból áll. A vályog készítésének folyamata a vályogvetés.
A szemcsés összetevő lehet természetes előfordulású vályog, amely vályogos talajból bányászható, valamint lehet agyag és homok meghatározott arányú, mesterséges keveréke. [2] A természetes vályog, meghatározása szerint olyan finomföld, amely szemcseméret-összetétel szerint nagyjából ugyanakkora mennyiségben tartalmaz agyagot, iszapot és homokot, tehát ez nem azonos az építéshez használt vályog fogalmával.
A rostos összetevő szinte bármilyen nehezen bomló növényi rost lehet, leggyakrabban szalma, pelyva, törek, forgács vagy növényevő trágyája.

Vályogtégla

[szerkesztés]
Vályogtégla szárítása
A vályogtégla készítése során a nedves, képlékeny vályogot formába öntik, majd kiszárítják. A túl gyors száradás a téglák megrepedését okozhatja, így a napon való szárítás helyett az árnyékban történő szárítás előnyösebb. A vályogtéglákat nem égetik ki.

Vályogvakolat

[szerkesztés]
Mészkő, vályog és tégla egy épületben
A vályogvakolat vályogból készült anyag, melyet épületek felületeinek külső- és belső vakolására használnak. A vályogvakolatok felhasználása a legrégebbi építési technikák közé tartozik, mivel az anyag szinte mindenütt előfordul, egyszerű és gazdaságos a kivitelezése. Mint természetes építőanyagot, mely sok pozitív tulajdonsággal rendelkezik, fedezték fel újra a 20. század végén az építőmesterek, és kezdik napjainkban ismét felfedezni.
A vályogvakolatok rétegvastagságtól, felhasználási területtől, és a kivitelezésre használt eszköztől függően különböző csoportokba sorolhatók:


Agyagvakolatok

[szerkesztés]
Az anyagvastagság 1–30 mm közötti lehet. Mind kézzel, mind géppel felhordható. Az egyedüli olyan vályogvakolat, amely egyrétegű felhordást tesz lehetővé, mivel a vakolat egyben alap- és fedővakolat is. Az egyrétegű felhordhatóságnak köszönhetően a kivitelezési idő nagyban lerövidül.


Alapvakolatok

[szerkesztés]
A speciális agyag alapvakolatot 7–10 mm vastagságban vakológéppel, vagy kézzel hordják fel, melyet ezt követően egy falsimító eszközzel lehúznak, és igény szerint strukturálják a felületet.

Befejező vakolatok

[szerkesztés]
A befejező felületkezelő anyagokat 1–2 mm vastagságban kézzel hordják fel, mint „dekor” vakolatot. A befejező vakolatok természetes festékpigmentekkel különböző színekben hordhatók fel.

Vápalemez

[szerkesztés]
két sík találkozásába helyezett lemez

Ventiláció

[szerkesztés]
légcsere

Veranda

[szerkesztés]
két-három oldalról (üveg)fallal védett, az épületből kiugró, fedett előhelyiség

Verébdeszkalemez

[szerkesztés]
lásd oromszegély

Vinkli

[szerkesztés]
szeglet, szög (általában derékszög)

Vinklivas

[szerkesztés]
derékszögmérő

Vízhányó

[szerkesztés]
anyagok függőleges szállítására való csigás vagy motoros emelő

Vízüveg

[szerkesztés]
hézagkitöltéshez, talajszilárdításhoz használt sziruphoz hasonló kötőanyag

(tető-) hajlat

Két tetősík vízszintestől eltérő, egymással a padlástér oldalról 180 foknál nagyobb szögű metszésvonala.

Lásd még: Fedélidom

Vápaszaru

[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

Másnéven, hajlatszaru. A hajlat síkjában lévő, a csonkaszarukat kiváltó szarugerenda.

Vezetősáv

[szerkesztés]

iránysáv, irányplatni

Vakolatok, aljzatok, vagy feltöltések szintkialakításához használjuk, először bázispont kialakításával kezdjük, ezeket iránysávokkal kötjük össze, és az így kialakult párhuzamos iránysávok kvázi vezetősínként használva tudjuk kialakítani a sávok közötti megfelelő szinteket. Készülhet a felhasználás anyagából, vagy segéd- illetve bent maradó fémprofilból.

Vasbeton

[szerkesztés]

vasalt beton

Betonvasat és betont tartalmazó tartószerkezet. Lehet előregyártott, helyszíni előregyártott vagy helyszínen gyártott (monolit) szerkezet. Jellemzően a beton a nyomófeszültséget, az acél a húzó-, nyíró feszültséget tudja "felvenni".

Lásd még: Beton, Betonvas, Vasháló

Vasháló

[szerkesztés]

acélháló, betonacél háló

Betonacél háló jelölések: BHS (/BHB) 55.50
ahol:
BHS: betonacél háló
55: szakítószilárdság 0,1 N/mm2-ben
50: folyáshatár alsó határa 0,1 N/mm2-ben

Lásd még: acéltermék jelölés táblázat, betonacél hálók méretei, Betonvas

Végleges padlóvonal

[szerkesztés]
Az építmény végleges burkolati szintje (nem számít bele a mozgatható szőnyeg, illetve a küszöb szintje).

Véglemez

[szerkesztés]
Az ereszcsatorna végét lezáró elem.

Vihardeszka

[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A szaruzat padlástér fele eső síkjára szegezett, ferde helyzetű hosszirányú merevítést szolgáló deszka vagy palló.

Vinklivas

[szerkesztés]
Fém, vagy fa anyagú pontos derékszögű (90 °) egyszerű kézi mérőeszköz, derékszög meghatározására. Ha nincs kéznél az építkezésen, akkor zsinór és mérőszalag valamint pitagoraszi számhármas segítségével tudjuk helyettesíteni, ekkor egy háromszöget készítünk, melynek oldalai 60-80-100 cm-esek. Így a legnagyobb oldallal (átfogóval) szemben derékszöget kapunk.

Világítóudvar

[szerkesztés]
A világítóudvar kürtőszerű belső udvar, hagyományosan a bérházaknál alaprajzi mérettől függően a belső helyiségek másodlagos természetes megvilágítására és gravitációs (természetes) kiszellőzésre használjuk.

Lásd még: Lichthóf

Vízmérték

[szerkesztés]

vízmérték, nivella, libella műszer

Vízszint beállítására szolgáló eszköz. Bővebben a Wikipedián:

Vízcsendesítő

[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A szarufa alsó végére szegezett, az eresz közelében a tetőhajlást csökkentő faelem.

Vízorr

[szerkesztés]
Vízcsöppentő horony, párkányok, könyöklők alján kialakított esővíz elvezetésére való horony

Vízszigetelő

[szerkesztés]
Az alap betonra helyezett, általában tekercses formában kapható bitumenes szigetelő lemez, de alkalmaznak lábazatszigeteléshez szintén tekercsben forgalmazott gumilapokat is.
Megakadályozza, hogy a lakótérben kárt okozzon a föld nedvessége.

Vízzáróság

[szerkesztés]

vízzáró, fokozottan vízzáró, vízhatlan

Vízzáró az a szerkezet melynél adott csapadékterhelés esetén csak annyi nedvesség jut át a szerkezeten ami el is párolog a védett oldalon. Ennek elpárologtatásáról gondoskodni kell!
Fokozottan vízzáró az a vízzáró szerkezet melybe tömítőanyagot építenek be, de még ez sem vízhatlan a dilatációs mozgások és egyéb tulajdonságok miatt.
Vízhatlan az a szerkezet melynél adott csapadékterhelés esetén semmilyen vízmennyiség nem jut át a védett oldalra.

Pl.: bádogos szerkezeteknél:

  • korcolás: vízzáró
  • korcolás + tömítőszalag: fokozottan vízzáró
  • forrasztás: vízhatlan

Vóglisz

[szerkesztés]
A végleges padlóvonal szintje feletti egy méteres vízszintes vonal, melyet az építmény valamennyi helyiségében célszerű felvenni a tartószerkezet elkészülte után és ehhez lehet meghatározni a további rétegeket, nyílászárókat, stb.