Építőipari szakzsargon/T

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ház-02.jpg
Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!


Írta : Reznix


Tájolás[szerkesztés]

Az építmény (főleg ha lakás céljára szolgál) egyik legfontosabb paramétere az égtájak szerinti telepítés azaz, hogy melyik helyiség mennyi és milyen napszakban kap természetes napfényt. Jellemzően a déli oldal kap a legtöbbet és a legintenzívebbet.

Talajszint alatti helyiség[szerkesztés]

Az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepcsatlakozási vonal alatt helyezkedik el.

Taréj[szerkesztés]

(tető-) gerinc

Két tetősík vízszintes metszésvonala.

Nyíl.gif Lásd még: Fedélidom

Taréjfogó[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem) , taréjfogópár vagy kakasülő

Az egymással kapcsolódó szarufapárokat a taréj közelében összekötő, vízszintes helyzetű deszka vagy deszkapár.

Talpszelemen[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

Az eresznél a szarufák alsó megtámasztását biztosító szelemen. A hagyományos fa tetőszerkezet, fedélszék szerkezeti eleme.

Nyíl.gif Lásd még: Fedélszék

Taréjszelemen[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A szarufákat a taréj alatt alátámasztó szelemen.

Nyíl.gif Lásd még: Fedélszék

Taréjdeszka[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem) vagy palló

A szarufákat a taréj alatt megtámasztó, összekötő, taréjszelement pótló deszka vagy palló.

Nyíl.gif Lásd még: Fedélszék

Teherhordó fal[szerkesztés]

Az épület külső falait, illetve főfalait nevezzük teherhordó falnak. Általában 38-as, vagy 44-es téglából épül fel. A tervrajzon is jól kivehető vastagabb ábrázolása miatt.

Teknőszigetelés[szerkesztés]

Teljes alap vízzáró szigetelése, "medence forma" alsó és oldalelemek egybedolgozva.

Telek[szerkesztés]

Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.[1]

Telek beépítettsége[szerkesztés]

beépítési százalék
Az építési telek beépített területének (építmény bruttó területének) az építési telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított aránya %-ban kifejezve. A telek beépített területébe nem számítandó bele:
- a telken álló, a környező terepszinthez képest 1 m-nél nem magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege.
- az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,5 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények,
- a terepcsatlakozástól legalább 2 m-nél magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét.[2]

Telektömb[szerkesztés]

A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre szánt terület határol.[3]

Teljes felújítás[szerkesztés]

A műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése.

Teljesítménynyilatkozat[szerkesztés]

teljesítmény-nyilatkozat

Az építési termékek megfelelőségének igazolásához szükséges, az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
- a termék típusa, egyedi azonosító kódja;
- a termék azonosítására szolgáló típus-, tétel- vagy sorozatszám, amelyet a terméken kell feltüntetni;
- a harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentumnak megfelelő rendeltetése(k);
- a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve, védjegye, valamint értesítési címe;
- az adott esetben meghatalmazott képviselő neve és értesítési címe;
- teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszer(ek);
- az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentum alapján, a megadott rendszerben elvégzett feladatok leírása, a kiadott tanúsítvány megnevezése, az értékelést és ellenőrzést végző bejelentett szervezet neve és azonosító száma;
- az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentum hivatkozási száma és kibocsátási dátuma;
- az adott esetben felhasznált egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma, valamint azok a követelmények, amelyeknek a gyártó szerint a termék megfelel;
- a rendeltetés(ek) vonatkozásában a harmonizált szabvány,illetve műszaki értékelési dokumentum szerinti alapvető jellemzők jegyzéke;
- az alapvető jellemzők közül legalább egynek (relevánsnak) a teljesítménye, amelyet szintekkel, osztályokkal vagy leírással kell megadni;
- azon jellemzők esetében, amelyre nincs meghatározott teljesítmény, az NPD betűk írandók (NPD = No Performance Determined);
- az adott alapvető jellemzőt tartalmazó harmonizált szabvány,műszaki értékelési dokumentum, illetve egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma és dátuma.
A teljesítménynyilatkozat végén a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének nyilatkoznia kell, hogy a termék teljesítménye megfelel a :nyilatkozat szerinti teljesítménynek (név, beosztás, kiállítás helye, dátuma, aláírás). A  teljesítménynyilatkozatot valamennyi termékhez :mellékelni kell nyomtatott vagy elektronikus formában. A teljesítménynyilatkozat másolatát az interneten is közzé lehet tenni. Ezzel az is :biztosítható, hogy a gyártók az építési termék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrizzék a műszaki dokumentációt és a :teljesítménynyilatkozatot. A teljesítménynyilatkozatot Magyarországon magyar nyelven kell rendelkezésre bocsátani.

Terasz[szerkesztés]

Térelválasztó tolóajtó[szerkesztés]

Ezeknek az ajtóknak mindkét oldala esztétikus, így alkalmas térelválasztásra. Alumínium kerettel rendelkeznek, melybe sokféle betét alkalmazható. Leggyakoribb térelválasztó tolóajtó betét tekintetében a műanyag, az üveg vagy tükör és a fa. Az alumínium keret foglalja magában a görgőket, melyen az ajtó „közlekedik”, ám ez kívülről nem látható. Egy térelválasztó tolóajtó súlya akár 50 kg is lehet.
Az is gyakori megoldás tolóajtók esetében, hogy üvegtáblákat alkalmaznak, ilyen esetben 6 mm-es üveg kerül az erre megfelelő vasalatba.

Nyíl.gif Lásd még: Beltéri ajtó Tolóajtó

Tetőidom[szerkesztés]

tetőhéjalás

Tetőterasz[szerkesztés]

felülről és három oldalról nyitott tér, épülethez kapcsolódva, vagy lapos tetőn.

Tetőtér[szerkesztés]

Az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér (padlás).

Tetőtér alatti födém[szerkesztés]

Tetőtérrel kialakított épület legfelső használati szintje és a tetőtér közötti födém.

Tetőtér-beépítés[szerkesztés]

Tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

Tetőszerkezet[szerkesztés]

Tetőtérrel kialakított épület tetőterét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és fedélhéjazatból áll.

Tetőfelépítmény[szerkesztés]

A tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével. (Pl. felvonó gépház, lépcsőház tetőkijárata).

Tetőfödém[szerkesztés]

Tetőtér nélkül kialakított épület legfelső használati helyisége(i)-t lefedő, csapadékzáró héjazattal ellátott födém.

Tetőfedés[szerkesztés]

vagy, tetőhéjazat

Tetőréteg-02.PNG
A tetőszerkezetek legfelső, a csapadékvíz elvezetésére szolgáló rétege, burkolata.

Egy nyeregtetős épület tetőszerkezete

A tető rétegrendjének felépítése során az a cél, hogy a pára és a nedvesség szabadon és akadálymentesen kijusson a külső térbe, ugyanakkor a külső térből ne jusson be nedvesség a belső térbe. A belső térben felszabaduló pára, mely az emberi lét egy természetes velejárója (pl: mosogatás, főzés, fürdés során felszabaduló pára, a száradó ruhák, a párologtató növények által termelt nedvesség) nagyobb légnyomásának köszönhetően a külső, kisebb légnyomású tér felé indul meg. Ha ezt a páravándorlást akadályozzuk, akkor páralecsapódás léphet fel a hőszigetelő rétegekben, ami penészesedést, vizesedést okoz a házban. Ezért a beépítésre kerülő rétegek sd értéke a külső tér felé egyre kisebb kell legyen, hogy a pára szabadon áramolhasson kifele.

A szerkezeti rétegek:
Párafékező fólia (a gerenda alatt rögzítve)
Hőszigatelés (többféle anyag és méretben kaphatk)
Páraáteresztő fólia
Ellenléc (lásd a következő ábrán), amellyel a páraáteresztő fóliát rőgzitik.
Légréteg (a tetőszerkezet szellőzésének a biztosítása, az ellenléc magassága 3-5 cm.)
Lécezés
Cserépfedés


Tetõszerkezet.PNG

A csúcs kialakítása:

A tetőtéri hőszigetelés belső oldalára mindig párazáró fóliát kell beépíteni. Ez megakadályozza, hogy a belső térben keletkezett pára bejusson a hőszigetelésbe. Ha ezt nem akadályoznánk meg, akkor a szigetelés hidegebb, külső rétegeiben a pára kicsapódna. A kicsapódó nedvesség pedig eláztatná, sok esetben tönkretenné a hőszigetelést. Ez a tetőszerkezet károsodásához (gombásodás, penészesedés) is vezethet.
Egyszeresen átszellőztetett magastető csak páraáteresztő (Sd<0,3m) tetőfóliával építhető. A páraáteresztő tetőfólia átengedi a párát, de a felülről jövő nedvességet nem.
Tetőtér beépítésnél az egyszeresen átszellőztetett tetőszerkezetet érdemes alkalmazni, mert egyszerűbb kialakítása.
A drágább páraáteresztő fólia költségét az egyszeres rétegrend egyszerűbb és olcsóbb kialakításával bőven ellensúlyozhatjuk. Sok későbbi költségtől és bosszúságtól is megkímélhetjük magunkat az egyszerűbb konstrukcióval.
Az ellenléccel szorítják le a vízzáró fóliát.

A tető szigetelése és a padléstér un. koporsós beltér kialakítása

Szigetelés 01.PNG
Hagyományos fa tetőszerkezet esetén a alátétfóliát a fa fedélszerkezet szarufáinak tetejére, illetve deszkaaljzat esetén a deszkázatra szögezéssel kell rögzíteni.
A szarufára a rögzítést végigfutó, távolságtartó ellenléccel kell biztosítani. A alátétfóliát

az eresztől indulva, a szaru állásokra merőlegesen, ránc- és gyűrődésmentesen kell fektetni úgy, hogy a fólia belógása maximum 3-4cm legyen.

Tetőréteg-03.PNG

Az eresz kialakítása

A fólia toldását, illesztését legalább 10cm-es átlapolással kell biztosítani. Szarufára történő beépítés esetén a toldás a szarufa felett történjen (deszkaaljzat esetén ez nem követelmény).

Az eresznél az alátétfóliát úgy kell kialakítani, hogy az esetlegesen azon kifolyó csapadékvíz a homlokzatot, ereszt, párkányt stb. ne áztassa. A alátétfóliával készülő tetők átszellőzésének lehetőségét meg kell tervezni és megfelelő mértékű átszellőztetést (alsó és felső légbe- ill. kivezetés) minden esetben biztosítani szükséges. A tetőfedésen átvezetett kémények, szellőzők stb. fémlemez szegélyezéssel készülő szerkezeti kialakítása esetén az alátétfóliát a fémlemez szegély tervezett magasságáig fel kell vezetni és azt mechanikai módon vagy ragasztással rögzíteni kell. Az alátétfóliát a tetőfedés fémlemez anyagú kiegészítő szerkezetei alatt is át kell vezetni.

Fontos hogy vízzáró fólia alúl - felül nyitott maradjon.


Teraszház[szerkesztés]

Erősen lejtős terepen épített ház, amely követi a lejtő vonalát, így lépcsőzetes elrendezése miatt az alsó helyiségek teteje teraszul szolgál a fentieknek.

Térdfal[szerkesztés]

Térdfal.PNG
A térdfal főleg a tetőtér-beépítéseknél a tető emelésére használt kb.1-1,2m magas fal. A tetőtér belmagasságát hivatott javítani, ezzel együtt pedig a hasznos teret növeli (1,9m nél nagyobb bm.-ú tér). Természetesen építészeti formatervezés szempontjából sem jelentéktelen.


Terméskő[szerkesztés]

Terméskőnek nevezzük azokat a köveket, amelyek tömbjei a bányából természetes állapotban, minimális megmunkálással kerülnek beépítésre, ellentétben a faragott, megmunkált kövekkel.

Terv[szerkesztés]

Tervi méret[szerkesztés]

A terven szereplő rajzok mérete a lépték függvényében. Alapértelmezésben a tervek mértékegysége (dimenziója) építész terveknél cm, illetve 100 cm feletti méretnél m-ben van megadva (szintméretek mindig méterben). Ennek oka az 1 cm-es hibatűrés a hagyományosan alkalmazott technológiában még nem okoz gondot illetve, hogy az építésztervezők így alakították ki az idők folyamán. Kisebb hibatűrésű szakágakban általában a mm-es mértékegységet használnak.

Tető[szerkesztés]

Tetőnek nevezzük az épület fedőszerkezetét.

Tetőhajlás (hajlás-szög, azaz a tetősík vízszintessel bezárt szöge) szempontjából megkülönböztetünk:
  • alacsonyhajlású (lapos-) tetők: 2-5% (0,9-2,25°)
  • kishajlású (magas-) tetők: 18-36% (8-16°)
  • közepes hajlású (magas-) tetők: 36-100% (16-45°)
  • meredek hajlású (magas-) tetők: >100% (>45°)

A tető 3 fő része:

fedélszerkezet (Fedélszék),
Fedélhéjazat,
padlásfödém. A tetőről bővebben a Wikipedián.

Tokszelvény[szerkesztés]

A biztonsági ajtó tokszelvénye 1,5 mm vastag, ez a vastagság képes biztosítani olyan fokú merevített tokot, mely képes a mérettartásra. A mérettartás a zárszerkezet pontos illeszkedését biztosítja, használati időtől függetlenül.

Nyíl.gif Lásd még: Ajtó Biztonsági ajtó Zárbetét

Tolóajtó[szerkesztés]

Napjainkban egyre kedveltebbek a tolóajtók, mivel a családok lakóterülete sokszor igen kicsi, a tolóajtónak pedig kicsi a helyigénye. Legtöbbször gardrób szobáknál, beépített szekrényeknél alkalmazzák, de kicsi lakások esetében beltéri ajtókat is helyettesítenek tolóajtóval. A tolóajtó sok lehetőséget rejt magában, mivel nagyon sokféle alapanyagból készülhetnek, és színük, mintázatuk is sokféle lehet.

A tolóajtó részei

az ajtókeret,
fogantyúprofilok,
görgők és vezetősínek,
a porvédő kefecsíkok és az
ajtórögzítő rugók.

Nyíl.gif Lásd még: Térelválasztó tolóajtó Harmonika ajtó

Torokgerenda[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A fedélszékek szarufapárjait kitámasztó, vízszintes gerenda a szarufák lehajlásának megakadályozására.

Transzportbeton[szerkesztés]

Készre kevert beton, amit az építkezés helyére betonkeverő autóval szállítanak.

Trapézlemez[szerkesztés]

(Többfunkciós használat)

A trapézlemezek minőségét elsősorban a pontos és modern – folyamatosan ellenőrzött – gyártási folyamat, illetve a kiváló alapanyag garantálják.

A színes (poliészter bevonatos) trapézlemez mindkét oldalon tüzihorganyzott (min. 100 g/m2 cinkréteggel) továbbá passziválással kezelt, min. 7 mikrométer védőlakkal. A végső réteget a poliészter bázisú műanyag bevonat képzi, min. 25 mikrométer vastagsággal. A következő típusok rendelhetők: T7, T14, T18 Eco, T35 Eco, T50, T55, T62, T90, T153. A legtöbb trapézlemez megrendelhető antikondenzációs filc bevonattal is, mely kiváló védelmet nyújt a kondenzvíz ellen.

Felhasználása

Álmennyezet
Falak
Födém
Garázs
Garázskapú
Kerítés
Tető
Zsalu

stb.

Trapézlemez bevilágító[szerkesztés]

T18-as és T35-ös profilú trapézlemezhez poliészter bevilágító lemez is kapható, melyet kombinálva tetőlemezeinkkel, egybefüggő tetőként, válaszfalként illetve védőborításként is felhasználnak abból a célból, hogy a természetes fény bejusson az épületekbe. A bevilágító lemezek teljes mértékben kompatibilisek trapézlemez profilokkal.

Rögzítő elemek

A lemeztermékek felrakása csak a megfelelő rögzítő elemekkel történhet. A szükséges típust meghatározza a szerkezet anyaga (fa, acél), annak vastagsága és kialakítása. Ezek ismeretében határozhatjuk csak meg, hogy milyen kialakítású, méretű és hosszúságú rögzítőelemre, csavarra van szükségünk. Trapézlemezeknél és cserepeslemeznél 3 fő típust tudunk megkülönböztetni, melyek közül kettőre mindig szükség van:

Önfúró lemezcsavar fa szerkezethez, EPDM alátéttel
Önfúró lemezcsavar fém szerkezethez, EPDM alátéttel
Fűző csavar, EPDM alátéttel

Trógli[szerkesztés]

hordágyszerű alkalmatosság, amelyen két ember a kívánt helyre viszi a téglát, esetleg kavicsot, törmeléket, földet

Nyíl.gif Lásd még: Saroglya

Tahométer[szerkesztés]

fordulatszámmérő

Termosztát[szerkesztés]

hőfokkapcsoló

Tetőlétra[szerkesztés]

palafedésnél, cserepek cseréjéhez készített, gerinchez rögzíthető létra

Tinktorál[szerkesztés]

sűrű bükk-kátrány emulzió, szabadtéri faszerkezetek védelmére

Tipli[szerkesztés]

csavarok beerősítésére szolgáló, falba helyezett fa- vagy műanyag pecek

Többrétegű vakolás[szerkesztés]

nagyon egyenetlen falazat hibáinak eltüntetése több lépcsőben

Törni a cserepet[szerkesztés]

megadott méretre szabni, faragni a tetőfedő anyagot

Travertin[szerkesztés]

sárgásfehér, könnyű, forrásvízi mészkő - jól faragható, épületszobrász-kőburkoló alapanyag

Tűzfal[szerkesztés]

Az épületet függőlegesen - a tetőszerkezetet is - átmetsző, nem éghető anyagból készült térelhatároló falszerkezet, amely tűznek más építményre vagy tűzszakaszra való átterjedését előírt időtartamig megakadályozza.








  1. 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet
  2. 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet
  3. 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet