Építőipari szakzsargon/Ö

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ház-02.jpg
Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!


Írta : Reznix


Önálló rendeltetési egység[szerkesztés]

Helyiség, vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van. Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethető (pl. üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület).

Önhordó fal[szerkesztés]

Olyan fal, amely saját súlyán kívül egyéb terhet nem hord, merevségét pillér vagy egyéb vázszerkezet nem, vagy csak részben biztosítja.

Övezeti besorolás[szerkesztés]

Telek építési övezeti besorolása
Építési övezetek jellemző adatai táblázat
Övezet jele: (beépítésre szánt v. beépítésre nem szánt) területfelhasználási egység jel övezeti jel)
Beépítési mód Maximális beépítettség [%]
Legkisebb/legnagyobb építménymagasság [m] * Kialakítható legkisebb telek méret [m2]
* K - kialakult építménymagaság

Területfelhasználási egység jelek:

LAKÓTERÜLETEK:

L1 - Nagyvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület
L2 - Városias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület
L2/A - Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület
L3 - Kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület
L4 - Intenzív kertvárosias lakóterület Az övezet karaktere lehetővé teszi oldalhatáron álló, zártsorú és egyedül álló épület építését is. Ebben az övezeti besorolásban a legkisebb beépíthető telekméret a 800 nm, mely adott helyzetben 400 nm -re csökkenthető.
L5 - Vegyes kertvárosi lakóövezet Az előbbinél lazább beépítésű övezet, nem feltételezi a villaszerű kialakítást. A beépíthető alsó telekméret 1000 nm, mely alsó határ bizonyos feltételekkel 10%-al csökkenthető. A beépíthetőség aránya 15 % - os, ebben az övezetben is érvényes maximális 8 méteres épületmagasság, mely lehetőséget ad földszint, emelet és tetőtér szerkezetű ház építésére.
L6 - Hegyvidéki kertvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület. Laza beépítésű, kertvárosi, villaszerű beépítést lehetővé tevő övezet. Kizárólag szabadonálló lakóépület építhető itt. Az előzőhöz hasonlóan 1000 nm a legkisebb beépíthető telekméret ( illetve bizonyos feltételek esetén 900 nm ), és 15 %- os a beépíthetőség mértéke. A megengedett épületmagasság itt is 8 méter.
L6/A - Hegyvidéki kertvárosias, szabadonálló beépítésű nagytelkes lakóterület
L7 - Telepszerű lakóterület. Lakótelepi, lakóparki beépítésre szánt terület.

VEGYES TERÜLETEK:

I - Intézményterület (I-Kö - Elsősorban közintézmények elhelyezésére)
IZ - Jelentős zöldfelületű intézményterület (IZ-S - Spotlétesítmények és strand elhelyezésére szolgáló terület, IZ-K - Egyéb jelentős zöldfelületű intézményterület)
VK - Városközponti terület


GAZDASÁGI TERÜLETEK:

IP - Iparterület
M - Munkahelyi terület
MZ - Jelentős zöldfelületű vegyes munkahelyi terület

EGYÉB:

Ü - Üdülőterület
E - Erdőterület
ETG - Turisztikai erdő,
EVE - Védelmi-,védőerdő
MG - Mezőgazdasági terület
MG-RF - Mezőgazdasági rekreációs terület
FG - Farmergazdaság
K - Különleges területek
KK - Közkert
KV - Különleges városüzemeltetési területek
KL - Közlekedési területek
R3 - Repülőtér III.sz Zajgátló öv.
VT - Vízgazdálkodási terület
Z - Zöldterület
ZEZ - Egyéb közhasználatra nem kijelölt,
ZKP - Közpark,
ZFK - Fásított köztér

FEJLESZTÉSI ILL. TARTALÉK TERÜLETEK:

F1 - Infrastruktúrális feltételhez kötött fejlesztési terület
F2 - Távlati fejlesztési tartalékterület
FV - Városüzemeltetési tartalékterület

Övezeti jel[szerkesztés]

I - (NL-I.) nagy-városias lakóövezet
II - (KL-II.) kis városias lakóövezet
III - (KEL-III.) kertvárosias lakóövezet
IV - (FL-IV.) falusias lakóövezet
V - (ÜÜ-V.) üdülő övezet