Építőipari szakzsargon/K

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ház-02.jpg
Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!


Írta : Reznix


K érték[szerkesztés]

Hőátbocsátási tényező régi MSZ szerint.

Nyíl.gif Lásd még: hőátbocsátás, hőátbocsátási tényező

Kanál[szerkesztés]

kőműves kanál

Hagyományos lekerekített háromszög alakú nyeles szerszám, habarcs bedolgozásához. Létezik háromszög kanál, macskanyelv kanál, külső sarokkanál, belső sarokkanál, fúga kanál, felhasználási célhoz használva.

Kanálhát vakolat[szerkesztés]

Kanálforma vakolat[szerkesztés]

Speciális felületképzés, alkalmazásakor sík felületből kiemelkedő és besüllyedő textúrát képezhetünk. Kétrétegű vakolásnál a második rétegnél a kőműveskanállal a kanálforma elejével mintákat alakítunk ki.

Kartecsni[szerkesztés]

kétkezes simító

Hagyományos nyeles kézi, habarcs simítására használt eszköz.

Karpánt[szerkesztés]

könyökfa

A szelemen alátámasztásául szolgáló oszlopok távolságának (fesztávának) csökkentésére szolgáló ferde tartószerkezet.

Kármi[szerkesztés]

Szarufából kimart (kivágott) rész, ami a szelemen sarokélére történő illeszkedést biztosítja.

Kecskebak[szerkesztés]

kisebb állványzat, a ráhelyezett pallókról már elérhető a mennyezet

Kefni[szerkesztés]

Béléselem, üreges mennyezeti béléstest, gerendák közti térkitöltéshez, betonból vagy kerámiából készül.

Kémény[szerkesztés]

Lakóház téglakéménye
A kémény, vagy füstgáz (égéstermék) elvezető magában álló, vagy építményekkel szervesen összekapcsolt függőleges füstgáz-, vagy égéstermék elvezető akna, csatorna.
A kémények építése építési engedélyköteles és jogosult szakembernek kell az áramlási huzatszámítást elvégeznie.
A szobafűtésekhez és konyhák tűzhelyeihez (nyitott égésterekhez) tartozó kémények keresztmetszetét pontosan megállapítani bajos, általában egy kályhára és tűzhelyre 55-56 cm2 kémény keresztmetszetet számítanak és egy légtérből egy szinten 3 kályha kaphat egy közös kéményt 180 cm2 területtel, illetve 16 cm átmérővel, négyzetes keresztmetszet esetén, a négyszög egy-egy oldala 21-26 cm lehet, ezek az ún. orosz kémények. A kémények a tetőből való kiállására és helyére külön kell ügyelni, mert nem megfelelő kialakítás esetén, a szél visszanyomhatja a füstöt. Egyébként a pontos kitorkollás kialakításra a GOMBSZ, ill. a Kéményseprő Vállalatok segédletei mérvadók.
A kémények megfelelő tisztító, bekötő, kondenz-leürítő, és kitorkolló elemeket kell tartalmaznia. A kémények karbantartása biztonságilag fontos, ez időszakos tisztításból, és ellenőrzésekből áll.

Kengyelvas[szerkesztés]

A lábazatba, valamint a koszorúba helyezett négyszög alakba hajlított betonacél, vagy hengerhuzal. A beton szerkezeti stabilitását hivatott erõsíteni.

Kéregpanel[szerkesztés]

Betonból készre gyártott födém elemek. A tervrajz alapján a gyárban elkészítik a födémet és a helyszínre szállítva helyezik fel a teherhordó falra.

Kerítés[szerkesztés]

Kezdõ kúpcserép[szerkesztés]

Sátortetõnél alkalmazandó kúpcserép kiegészítõ elem, amely esztétikusan zárja a kúpcserép sort.

Kezdősín, kezdőprofil[szerkesztés]

Kicsapózsinór[szerkesztés]

(festékporos) kitűzőzsinór

Kitűzéshez szükséges eszköz, a tartójában egy felcsévélt zsinór és festékpor van. Használatakor a jelölni kívánt felületen a zsinór kezdőpontját lefogjuk, kihúzzuk, kifeszítjük és a felülettől ellentétesen húzva majd hirtelen elengedve a zsinórra tapadó krétapor a felületen egy vonalat képez.

Kiváltó[szerkesztés]

A nyílászárók nem tartószerkezetek, ezért felülről jövő terhelést áthidaló segítségével a két falvállra kell terhelni. Anyaga régen kő, tégla illetve kis fesztávnál fa volt. Készülhet helyszíni vagy előregyártott (feszített) vasbetonból. Kéregelemes (zsaluzóelemes) áthidalónál a fesztávot szabadon alakíthatjuk a kéregelemek egymáshoz rakásával és bent maradó zsaluzatként a kéregelem belsejét vasalhatjuk és betonozhatjuk. Létezik kiegészítő hőszigetelést nem igénylő és elem magas (falazóblokk magasságú) áthidaló, ennél a felső nyomott övet nem kell külön kialakítani, szemben a kerámia papucselemes (kerámiahéjas) áthidalóknál ahol falazni vagy betonozni szükséges.

Nyíl.gif Lásd még: Áthidaló nyíláskiváltó nyílásáthidaló

Kibújó[szerkesztés]

a külső tetőre történő kijutást megkönnyítő nyílás

Kitt[szerkesztés]

(javítókitt)

fatapasz, késtapasz (ajtók, ablakok üvegezésénél, vagy a festésnél használt tömítőanyag)

Kitűzés[szerkesztés]

kijelölni a ház pontos helyét, illetve építendő rész méreteit a tervrajz alapján

Klamni[szerkesztés]

szorító, összetartó

Klinker[szerkesztés]

barnára égetett ,tömör, nagyszilárdságú, kopásálló, máz nélküli agyagáru, pl. tégla

Kizsaluzás[szerkesztés]

A zsaluba öntött beton megszilárdulása után kezdõdik a kizsaluzás, azaz a zsaluelemek leválasztása a kész betonról.

Klocni[szerkesztés]

Tuskó döngölő.

Kombi gázkazán[szerkesztés]

A kombi gázkazánok kettős célúak. Fűtésre és használati meleg víz (HMV) előállításra is alkalmasak. A fűtőkörön kívül csatlakozik hozzájuk a hálózati hideg vízvezeték, és ebből átfolyó rendszerben termelik a HMV-t.

Komfortfokozatok[szerkesztés]

A lakások komfortfokozatát 147/1992. (XI.6.) Korm. rendeletben [1] határozták meg, annak - 4. számú melléklete az önkormányzati ingatlankataszterről az alábbi fokozatokat tünteti fel: (Összehasonlító Táblázat)

Szükséglakás

Az a lakás, amely komfortfokozatba nem sorolható olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) alapterülete a 6 m2-t meghaladja, külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá fűthető és WC (árnyékszék) használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

Komfort nélküli lakás

Az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízfelvétel lehetősége biztosított.

Félkomfortos, Lásd: Táblázat

Komfortos lakás

Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel, melegvízellátással és egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával) rendelkezik.

Összkomfortos lakás

Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etázsfűtéssel) rendelkezik.

Dupla komfortos, Luxuslakás

Mindkettő hivatalosan összkomfortosnak minősül, külön a rendelet nem tárgyalja, de a szakmában és a köznyelvben használják. Lásd: Táblázat

Kondenzációs kazán[szerkesztés]

A kondenzációs kazánok tulajdonképpen zárt égésterűek (turbósak), de képesek a füstgázban lévő vízgőz hőenergiájának a hasznosítására. A gázok elégetése során jelentős mennyiségű vízgőz képződik vagyis a olyan rejtett hő melyet a vízgőz tárol. A hagyományos gázkazánok a füstelvezetés során ezt a hőt nem tudják hasznosítani, ezért a füstgázzal együtt távozik a kéményen vagy turbócsövön keresztül.
A kondenzációs kazánok a vízgőz hőenergiájának kinyerésére egy nagy felületű hőcserélővel rendelkeznek, így képesek a vízgőzben rejlő hőt visszanyerni, melyet a fűtési rendszerben hasznosítanak. A folyamat során a füstgáz annyira lehűl, hogy a benne lévő vízgőz kondenzálódik. A fenti elv szerint ~11%-kal nőhet készülék hatékonysága a füstgázból visszanyert hőmennyiség nagysága, illetve a keletkezett kondenzvíz mennyisége fordítottan arányos a berendezés üzemi hőmérsékletével. A kondenzációs kazánok elsősorban olyan fűtési rendszerekben hatékonyak, ahol a fűtővíz hőmérséklete alacsony (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés).

Kondenzvíz[szerkesztés]

Általában a kéménynél találkozunk a kondenzvíz fogalmával. Amikor a felszálló füstgáz, valamint a füst magas hõje találkozik a kéménykürtõ hideg felületével, a vízgõz lecsapódik. Ezt nevezzük kondenzvíznek.

Konvejer[szerkesztés]

Csigás szállítószalag, futószalag.

Kontyolt nyeregtető[szerkesztés]

A nyeregetető végeit előre lejtő tetősíkkal lezárják.

Korcolás[szerkesztés]

lásd falcolás

Korlát[szerkesztés]

Fém korláttal ellátott lépcső
Korlát-ot alkalmaznak nagyobb mélységeknél elvezető közlekedési vonalak mellett, különösen magas töltések szélein és hidak két oldalán a közlekedés biztonsága érdekében, vagy terek elválasztása céljából. Készülhet kőből, ilyenkor mellvédő fal a neve, fából, vasból, vagy kombinálva.
Az egyszerű fakorlát egyes alkotó részeinek elnevezése: korlát-, talpfa, -oszlop, -karfa, -heveder és -gyám.
Kombinált korlátoknál az oszlopot kőből, a kart és hevedert fából vagy vasból készítik. Öntött és kovácsoltvas korlátokat a célhoz és az alkalmazás helyéhez képest díszesebb kivitelben is készítenek.

Korszerűsítés[szerkesztés]

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.

Koszorú[szerkesztés]

A külsõ teherhordó falak mentén, azok felett elhelyezkedõ betonból öntött szerkezeti elem. A koszorú tartja a tetõszerkezetet. A koszorúra kerül a talpszelemen.

Koszorútégla[szerkesztés]

A koszorú szigetelésére használt, kifejezetten erre a célra gyártott tégla.

Kóta[szerkesztés]

méretkotta

A terveken vízszintes és függőleges méreteket adunk meg. A méretvonal két végén lévő lehatárolás közti szakasz méretét a méretszámmal adjuk meg.

Kötőgerenda[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A olyan vízszintes tartógerenda, amely a szarufák oldalirányú szétcsúszását akadályozza meg és a fedélszerkezet terheit közvetíti az alatta lévő teherhordó szerkezeteknek.

Kötőgerenda-csonk[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

vagy papucsfa
A egyes szerkezeti elemek terheit a szilárd födémre közvetítő teherelosztó elem.

Könyökfa[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem) vagy karpánt

A szelemen szabad fesztávolságát csökkentő, az oszlopokra támaszkodó, ferde, nyomott szerkezeti elem.

Könyöklõ[szerkesztés]

Belsõ ablakpárkány.

Kötényfal[szerkesztés]

A tetőfödém vagy a fedélhéjazat alatti térben meghatározott mértékig benyúló olyan épületszerkezet, amely korlátozza a füstnek és a forró égésgázoknak a szomszédos füstszakaszba való átterjedését.

Középfolyosó[szerkesztés]

Olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják. :Tűzvédelmi szempontból nem minősül zárt-, illetve középfolyosónak a legfeljebb hatfogatú lakóépületek olyan szintenkénti közlekedő területei, amelynek a homlokzata szintenként szellőztethető lépcsőházzal közvetlen kapcsolatban vannak.

Középmagas épület[szerkesztés]

Amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között van.

Kövér habarcs[szerkesztés]

az átlagnál jóval több mész van a habarcsban

Kőműveskalapács[szerkesztés]

univerzális téglaütögető és betontörő szerszám

Kőműveskanál[szerkesztés]

íves végű szerszám, falazásnál avval terítik el egyenletesen a serpenyővel felrakott habarcsot

Kőzetgyapot[szerkesztés]

bazaltból, mészkőből készülő könnyű, éghetetlen gyapot hő- és hangszigetelésre

Kőzetgyapot[szerkesztés]

A kőzetgyapot hőre keményedő, főleg vulkanikus és üledékes kőzetekből előállított hőszigetelő anyag. A kőzetgyapot alapú szigetelőanyagok nem zsugorodnak, nincs hőmozgásuk, s hőszigetelő képességüket az épület élettartamával megegyező ideig változatlanul megtartják. Nem igényel karbantartást valamint hangszigetelő anyagként is funkcionál, rendkívül tűzálló olvadáspontja magasabb mint 1000°C

Középszelemen[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem) vagy derékszelemen

A szarufákat a talp- és a taréjszelemenek között alátámasztó, a szaruzat lehajlását megakadályozó, a fedélszék jellegét meghatározó szerepű szelemen.

Kriccleres[szerkesztés]

Légbuborékos, selejtes anyag.

Kubatúra[szerkesztés]

A határoló falak és a tető által közbezárt tér.

Küszöb[szerkesztés]

Kúpcserép[szerkesztés]

Kúpcseréplezáró[szerkesztés]

Sátortetõknél az utolsó kúpcserép végét záró mûanyag, vagy kerámia elem.

Kvadrátvas[szerkesztés]

négyzet keresztmetszetű (szelvényű) kovácsoltvas, vagy acél zártszelvény.

Kváderozás[szerkesztés]

faragott kövekből alkotott falazat vízszintesen végigfutó, függőlegesen szakaszos hézaggal

Kváderkő[szerkesztés]

Szabályos négyzet alakú kövekből rakott folytonos vízszintes, szakaszos függőleges hézagolású faragott kő falburkolat, vagy falszerkezet. A kváderkő készítésére a jól faragható, fejthető, ugyanakkor kedvező tulajdonságokkal rendelkező szarmata- és lajtamészkő, valamint a különféle vulkáni tufakövek alkalmasak.

Kváderkövezés[szerkesztés]

A kváderkő falazatok építése a hagyományos téglafalakéhoz hasonló elveket alapján történik. Problémát legtöbbször csak maga a kő mérete jelent: egy 40x60x60-as, 80-as kő beemeléséhez két ember szükséges (a súlya jó 200-250 kilogramm). De még a kisebb kövek is legalább 60-80 kilósak.
A köveket régen sárhabarcsba, majd mészhabarcsba rakták. A falazást - ahogy más építőanyagnál is - a sarkokon kezdték. A kövek egyenes oldalai a sorok magasságát pontosan megadta, inkább csak az egyenes, sík irányra kellett ügyelni elhelyezésükkor.

Kvent[szerkesztés]

Ajtó, ablak kávája.







  1. 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet