Ugrás a tartalomhoz

Építőipari szakzsargon/K

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!

Írta: Reznix


K érték

[szerkesztés]
Hőátbocsátási tényező régi MSZ szerint.

Lásd még: hőátbocsátás, hőátbocsátási tényező

Kanál

[szerkesztés]

kőműves kanál

Hagyományos lekerekített háromszög alakú nyeles szerszám, habarcs bedolgozásához. Létezik háromszög kanál, macskanyelv kanál, külső sarokkanál, belső sarokkanál, fúga kanál, felhasználási célhoz használva.

Kanálhát vakolat

[szerkesztés]

Kanálforma vakolat

[szerkesztés]
Speciális felületképzés, alkalmazásakor sík felületből kiemelkedő és besüllyedő textúrát képezhetünk. Kétrétegű vakolásnál a második rétegnél a kőműveskanállal a kanálforma elejével mintákat alakítunk ki.

Kant fal

[szerkesztés]
Éltégla fal

Kartecsni

[szerkesztés]

kétkezes simító

Hagyományos nyeles kézi, habarcs simítására használt eszköz.

Karpánt

[szerkesztés]

könyökfa

A szelemen alátámasztásául szolgáló oszlopok távolságának (fesztávának) csökkentésére szolgáló ferde tartószerkezet.

Kármi

[szerkesztés]
Szarufából kimart (kivágott) rész, ami a szelemen sarokélére történő illeszkedést biztosítja.

Kecskebak

[szerkesztés]
kisebb állványzat, a ráhelyezett pallókról már elérhető a mennyezet
Béléselem, üreges mennyezeti béléstest, gerendák közti térkitöltéshez, betonból vagy kerámiából készül.

Kémény

[szerkesztés]
Lakóház téglakéménye
A kémény, vagy füstgáz (égéstermék) elvezető magában álló, vagy építményekkel szervesen összekapcsolt függőleges füstgáz-, vagy égéstermék elvezető akna, csatorna.
A kémények építése építési engedélyköteles és jogosult szakembernek kell az áramlási huzatszámítást elvégeznie.
A szobafűtésekhez és konyhák tűzhelyeihez (nyitott égésterekhez) tartozó kémények keresztmetszetét pontosan megállapítani bajos, általában egy kályhára és tűzhelyre 55-56 cm2 kémény keresztmetszetet számítanak és egy légtérből egy szinten 3 kályha kaphat egy közös kéményt 180 cm2 területtel, illetve 16 cm átmérővel, négyzetes keresztmetszet esetén, a négyszög egy-egy oldala 21-26 cm lehet, ezek az ún. orosz kémények. A kémények a tetőből való kiállására és helyére külön kell ügyelni, mert nem megfelelő kialakítás esetén, a szél visszanyomhatja a füstöt. Egyébként a pontos kitorkollás kialakításra a GOMBSZ, ill. a Kéményseprő Vállalatok segédletei mérvadók.
A kémények megfelelő tisztító, bekötő, kondenz-leürítő, és kitorkolló elemeket kell tartalmaznia. A kémények karbantartása biztonságilag fontos, ez időszakos tisztításból, és ellenőrzésekből áll.

Kengyelvas

[szerkesztés]
Vasbeton gerendákba, koszorúkba függőlegesen, pillérekbe vízszintesen beépített négyszög alakban hajlított betonacél. A vasbeton szerkezetekben a nyíróerőket a kengyelezés veszi fel; s egyúttal erősíti a betonacélváz térbeli stabilitását.

Kéregpanel

[szerkesztés]
A vasbeton födém alsó, jellemzően 5-6cm vastag része, melyben gyárilag elhelyezik a statikailag szükséges teljes alsó vasalást és az acél térrácsot, mely együttdolgoztatja a gyári és a helyszíni betont. A tervrajz alapján a gyárban elkészítik a kéregelemeket és a helyszínre szállítva helyezik fel a teherhordó falakra. A helyszínen kell az ún. felső vasalást elhelyezni, és utána öntik ki betonnal a kéregelemek feletti térfogatot (jellemzően 14-15cm-t). Megszilárdulás után lényegében monolitikusnak tekinthető vb. födém keletkezik.

Kerítés

[szerkesztés]

Kezdõ kúpcserép

[szerkesztés]
Sátortetõnél alkalmazandó kúpcserép kiegészítõ elem, amely esztétikusan zárja a kúpcserép sort.

Kezdősín, kezdőprofil

[szerkesztés]

Kicsapózsinór

[szerkesztés]

(festékporos) kitűzőzsinór

Kitűzéshez szükséges eszköz, a tartójában egy felcsévélt zsinór és festékpor van. Használatakor a jelölni kívánt felületen a zsinór kezdőpontját lefogjuk, kihúzzuk, kifeszítjük és a felülettől ellentétesen húzva majd hirtelen elengedve a zsinórra tapadó krétapor a felületen egy vonalat képez.

Kiváltó

[szerkesztés]
A nyílászárók nem tartószerkezetek, ezért felülről jövő terhelést áthidaló segítségével a két falvállra kell terhelni. Anyaga régen kő, tégla illetve kis fesztávnál fa volt. Készülhet helyszíni vagy előregyártott (feszített) vasbetonból. Kéregelemes (zsaluzóelemes) áthidalónál a fesztávot szabadon alakíthatjuk a kéregelemek egymáshoz rakásával és bent maradó zsaluzatként a kéregelem belsejét vasalhatjuk és betonozhatjuk. Létezik kiegészítő hőszigetelést nem igénylő és elem magas (falazóblokk magasságú) áthidaló, ennél a felső nyomott övet nem kell külön kialakítani, szemben a kerámia papucselemes (kerámiahéjas) áthidalóknál ahol falazni vagy betonozni szükséges.

Lásd még: Áthidaló nyíláskiváltó nyílásáthidaló

Kibújó

[szerkesztés]
a külső tetőre történő kijutást megkönnyítő nyílás

(javítókitt)

fatapasz, késtapasz (ajtók, ablakok üvegezésénél, vagy a festésnél használt tömítőanyag)

Kitűzés

[szerkesztés]
kijelölni a ház pontos helyét, illetve építendő rész méreteit a tervrajz alapján

Klamni

[szerkesztés]
szorító, összetartó

Klinker

[szerkesztés]
barnára égetett ,tömör, nagyszilárdságú, kopásálló, máz nélküli agyagáru, pl. tégla

Kizsaluzás

[szerkesztés]
A zsaluba öntött beton megszilárdulása után kezdõdik a kizsaluzás, azaz a zsaluelemek leválasztása a kész betonról.

Klocni

[szerkesztés]
Tuskó döngölő.

Kombi gázkazán

[szerkesztés]
A kombi gázkazánok kettős célúak. Fűtésre és használati meleg víz (HMV) előállításra is alkalmasak. A fűtőkörön kívül csatlakozik hozzájuk a hálózati hideg vízvezeték, és ebből átfolyó rendszerben termelik a HMV-t.

Komfortfokozatok

[szerkesztés]
A lakások komfortfokozatát 147/1992. (XI.6.) Korm. rendeletben [1] határozták meg, annak - 4. számú melléklete az önkormányzati ingatlankataszterről az alábbi fokozatokat tünteti fel: (Összehasonlító Táblázat)

Szükséglakás

Az a lakás, amely komfortfokozatba nem sorolható olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) alapterülete a 6 m2-t meghaladja, külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá fűthető és WC (árnyékszék) használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

Komfort nélküli lakás

Az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízfelvétel lehetősége biztosított.

Félkomfortos, Lásd: Táblázat

Komfortos lakás

Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel, melegvízellátással és egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával) rendelkezik.

Összkomfortos lakás

Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etázsfűtéssel) rendelkezik.

Dupla komfortos, Luxuslakás

Mindkettő hivatalosan összkomfortosnak minősül, külön a rendelet nem tárgyalja, de a szakmában és a köznyelvben használják. Lásd: Táblázat

Kondenzációs kazán

[szerkesztés]
A kondenzációs kazánok tulajdonképpen zárt égésterűek (turbósak), de képesek a füstgázban lévő vízgőz hőenergiájának a hasznosítására. A gázok elégetése során jelentős mennyiségű vízgőz képződik vagyis a olyan rejtett hő melyet a vízgőz tárol. A hagyományos gázkazánok a füstelvezetés során ezt a hőt nem tudják hasznosítani, ezért a füstgázzal együtt távozik a kéményen vagy turbócsövön keresztül.
A kondenzációs kazánok a vízgőz hőenergiájának kinyerésére egy nagy felületű hőcserélővel rendelkeznek, így képesek a vízgőzben rejlő hőt visszanyerni, melyet a fűtési rendszerben hasznosítanak. A folyamat során a füstgáz annyira lehűl, hogy a benne lévő vízgőz kondenzálódik. A fenti elv szerint ~11%-kal nőhet készülék hatékonysága a füstgázból visszanyert hőmennyiség nagysága, illetve a keletkezett kondenzvíz mennyisége fordítottan arányos a berendezés üzemi hőmérsékletével. A kondenzációs kazánok elsősorban olyan fűtési rendszerekben hatékonyak, ahol a fűtővíz hőmérséklete alacsony (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés).

Kondenzvíz

[szerkesztés]
Általában a kéménynél találkozunk a kondenzvíz fogalmával. Amikor a felszálló füstgáz, valamint a füst magas hõje találkozik a kéménykürtõ hideg felületével, a vízgõz lecsapódik. Ezt nevezzük kondenzvíznek.

Konvejer

[szerkesztés]
Csigás szállítószalag, futószalag.

Kontyolt nyeregtető

[szerkesztés]
A nyeregetető végeit előre lejtő tetősíkkal lezárják.

Korcolás

[szerkesztés]
lásd falcolás

Korlát

[szerkesztés]
Fém korláttal ellátott lépcső
Korlát-ot alkalmaznak nagyobb mélységeknél elvezető közlekedési vonalak mellett, különösen magas töltések szélein és hidak két oldalán a közlekedés biztonsága érdekében, vagy terek elválasztása céljából. Készülhet kőből, ilyenkor mellvédő fal a neve, fából, vasból, vagy kombinálva.
Az egyszerű fakorlát egyes alkotó részeinek elnevezése: korlát-, talpfa, -oszlop, -karfa, -heveder és -gyám.
Kombinált korlátoknál az oszlopot kőből, a kart és hevedert fából vagy vasból készítik. Öntött és kovácsoltvas korlátokat a célhoz és az alkalmazás helyéhez képest díszesebb kivitelben is készítenek.

Korszerűsítés

[szerkesztés]
Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.

Koszorú

[szerkesztés]
A külsõ teherhordó falak mentén, azok felett elhelyezkedõ betonból öntött szerkezeti elem. A koszorú tartja a tetõszerkezetet. A koszorúra kerül a talpszelemen.

Koszorútégla

[szerkesztés]
A koszorú szigetelésére használt, kifejezetten erre a célra gyártott tégla.

méretkotta

A terveken vízszintes és függőleges méreteket adunk meg. A méretvonal két végén lévő lehatárolás közti szakasz méretét a méretszámmal adjuk meg.

Kötőgerenda

[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A olyan vízszintes tartógerenda, amely a szarufák oldalirányú szétcsúszását akadályozza meg és a fedélszerkezet terheit közvetíti az alatta lévő teherhordó szerkezeteknek.

Kötőgerenda-csonk

[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

vagy papucsfa
A egyes szerkezeti elemek terheit a szilárd födémre közvetítő teherelosztó elem.

Könyökfa

[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem) vagy karpánt

A szelemen szabad fesztávolságát csökkentő, az oszlopokra támaszkodó, ferde, nyomott szerkezeti elem.

Könyöklõ

[szerkesztés]
Belsõ ablakpárkány.

Kötényfal

[szerkesztés]
A tetőfödém vagy a fedélhéjazat alatti térben meghatározott mértékig benyúló olyan épületszerkezet, amely korlátozza a füstnek és a forró égésgázoknak a szomszédos füstszakaszba való átterjedését.

Középfolyosó

[szerkesztés]
Olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják. :Tűzvédelmi szempontból nem minősül zárt-, illetve középfolyosónak a legfeljebb hatfogatú lakóépületek olyan szintenkénti közlekedő területei, amelynek a homlokzata szintenként szellőztethető lépcsőházzal közvetlen kapcsolatban vannak.

Középmagas épület

[szerkesztés]
Amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között van.

Kövér habarcs

[szerkesztés]
az átlagnál jóval több mész van a habarcsban

Kőműveskalapács

[szerkesztés]
univerzális téglaütögető és betontörő szerszám

Kőműveskanál

[szerkesztés]
íves végű szerszám, falazásnál avval terítik el egyenletesen a serpenyővel felrakott habarcsot

Kőzetgyapot

[szerkesztés]
bazaltból, mészkőből készülő könnyű, éghetetlen gyapot hő- és hangszigetelésre

Kőzetgyapot

[szerkesztés]
A kőzetgyapot hőre keményedő, főleg vulkanikus és üledékes kőzetekből előállított hőszigetelő anyag. A kőzetgyapot alapú szigetelőanyagok nem zsugorodnak, nincs hőmozgásuk, s hőszigetelő képességüket az épület élettartamával megegyező ideig változatlanul megtartják. Nem igényel karbantartást valamint hangszigetelő anyagként is funkcionál, rendkívül tűzálló olvadáspontja magasabb mint 1000°C

Középszelemen

[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem) vagy derékszelemen

A szarufákat a talp- és a taréjszelemenek között alátámasztó, a szaruzat lehajlását megakadályozó, a fedélszék jellegét meghatározó szerepű szelemen.

Kriccleres

[szerkesztés]
Légbuborékos, selejtes anyag.

Kubatúra

[szerkesztés]
A határoló falak és a tető által közbezárt tér.

Küszöb

[szerkesztés]

Kúpcserép

[szerkesztés]

Kúpcseréplezáró

[szerkesztés]
Sátortetõknél az utolsó kúpcserép végét záró mûanyag, vagy kerámia elem.

Kvadrátvas

[szerkesztés]
négyzet keresztmetszetű (szelvényű) kovácsoltvas, vagy acél zártszelvény.

Kváderozás

[szerkesztés]
faragott kövekből alkotott falazat vízszintesen végigfutó, függőlegesen szakaszos hézaggal

Kváderkő

[szerkesztés]
Szabályos négyzet alakú kövekből rakott folytonos vízszintes, szakaszos függőleges hézagolású faragott kő falburkolat, vagy falszerkezet. A kváderkő készítésére a jól faragható, fejthető, ugyanakkor kedvező tulajdonságokkal rendelkező szarmata- és lajtamészkő, valamint a különféle vulkáni tufakövek alkalmasak.

Kváderkövezés

[szerkesztés]
A kváderkő falazatok építése a hagyományos téglafalakéhoz hasonló elveket alapján történik. Problémát legtöbbször csak maga a kő mérete jelent: egy 40x60x60-as, 80-as kő beemeléséhez két ember szükséges (a súlya jó 200-250 kilogramm). De még a kisebb kövek is legalább 60-80 kilósak.
A köveket régen sárhabarcsba, majd mészhabarcsba rakták. A falazást - ahogy más építőanyagnál is - a sarkokon kezdték. A kövek egyenes oldalai a sorok magasságát pontosan megadta, inkább csak az egyenes, sík irányra kellett ügyelni elhelyezésükkor.
Ajtó, ablak kávája.







  1. 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet