Építőipari szakzsargon/A

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ház-02.jpg
Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!


Írta : Reznix



Ablak[szerkesztés]

Épületen a fény és a levegő bebocsátására való nyílászáró.

Ablakbélés[szerkesztés]

Ablaktoknak a falat borító deszkázata.

Ablakdeszka[szerkesztés]

Az ablaknyílás alsó részét borító deszka.

Ablakfiók[szerkesztés]

Félretolható ablaktábla


Ablakfülke[szerkesztés]

A helyiség belső részén kiképzett fülkeszerű ablakmélyedés.

Ablakkeret[szerkesztés]

Az ablaküveget befogó fa- vagy fémkeret.
(művészet) A külső ablaknyílást keretező, kőből vagy vakolatból kiképzett (díszes) keret.

Ablakköz[szerkesztés]

A külső és a belső ablakszárnyak közötti tér.
Két ablak közötti falsík.

Ablakmélyedés[szerkesztés]

Falnak az ablaknyílás belső oldalán kiképzett bemélyedése.

Ablaknyílás[szerkesztés]

Épület falában ablaknak, illetve ablak helyett hagyott nyílás.

Ablakpárkány[szerkesztés]

Az ablaknyílás (külső) alsó részén kiugró (bádogozott) perem.

Ablakredőny[szerkesztés]

Ablaknyílást eltakaró, felhúzható roló, lehet az ablakkal egybe épített, vagy utólag felszerelt. Az anyaga fa, fém, vagy műanyag.

Ablakrács[szerkesztés]

Ablaknyíláson biztonsági vasrács.

Ablaktok[szerkesztés]

Az ablaknyílásba beépített, az ablakszárnyat tartó fa-, fém- vagy betonkeret.

Ablaktábla[szerkesztés]

Ablakkeretbe foglalt üvegtábla.

Ablaküveg[szerkesztés]

Ablak üvegezésére való - normál esetben 3 mm-es - üveglap.

Acéltakaró[szerkesztés]

A zsanérok oldalán acéltakaró szükséges, mely megakadályozza a felfeszítést. A zárszerkezet biztonsága nem elegendő a biztonság érdekében. Amennyiben a biztonsági ajtó nem rendelkezik acéltakaróval a zsanér oldalán, akkor a zárat kikerülve, a tok oldala felől kifeszíthetővé válik az ajtó.

Nyíl.gif Lásd még: Ajtó Biztonsági ajtó Zárbetét

Ajtó[szerkesztés]

Doorway La Ronce National Trust for Jersey.jpg
Az ajtó ki- és bejárásra szolgáló nyílás, mely legtöbbször be is zárható. Helyzete szerint egy épületben van külső és belső ajtó, utca-, udvar- és szobaajtó.

Nyíl.gif Lásd még: Beltéri ajtó Tolóajtó Biztonsági ajtó Hőszigetelt ajtók

Ajtózárak[szerkesztés]

Az ajtózárak bejárati ajtó esetén azt a célt szolgálják, hogy biztosítsák az elzárt terület védelmét behatolás ellen. A védelem érdekében a bejárati ajtó tekintetében két egymástól független ajtózár szükséges, melyek legalább 30 cm-re vannak egymástól. A biztonsági elvárásoknak a következő ajtózárak felelnek meg: kéttollú kulccsal működő minősített lamellás zár, minimum ötpontos hengerzár, 6 rotoros mágneszárral működő bevésőzár, számzár, illetve minimum 10000 variációs lehetőségű jelkombinációs zár. A zárreteszek kinyúlása meg kell, hogy haladja a 20 millimétert.

Az ajtózárak különböző módon kerülhetnek felerősítésre, bevéséssel vagy rácsavarozással. Bevésés esetén az ajtózár az ajtótestben előre kialakított üregbe kerül beépítésre, általában ezt központi zárként, vagy kiegészítő zárként alkalmazzák. A biztonság érdekében főzárként csapdás és reteszes zárakat kell alkalmazni, a kiegészítő zár reteszes bevésőzár. A biztonságot a következő jellemzők határozzák meg: zártestek külső mérete, kilincsdió és kulcsnyílás elhelyezkedése, valamint a kettő távolsága, valamint az ajtóba vésett fészek mérete. A bevésett ajtózárnak teljesen ki kell töltenie a fészket, ellenkező esetben gyengül az ajtó szilárdsága. Amennyiben ez különbözőségeket mutat, akkor ezt marással vagy kipótlással kell módosítani, így a zárszerkezet és az ajtó szilárdsága nem gyengül.

Az ajtózárak közül az biztosítja a legnagyobb védelmet, ami MABISZ minősítéssel rendelkezik, mert ezeknek a záraknak a tartóssága és igényes kivitelezése felel meg a védelem céljára. Ezek a zárak masszív felépítésűek és minőségi alapanyagból készültek.

Nyíl.gif Lásd még: Hevederzár Zárbetét

Akadálymentes[szerkesztés]

Az az építmény, amely mindenki számára önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használható.

Alap[szerkesztés]

Az alap az épületnek az a része, amely az épületszerkezetek súlyából és az épületszerkezeteknek a használatából eredő terheket a talajra közvetíti.
Az alapot alaptestnek is nevezzük. Az alaptestek és az alaptesthez kapcsolódó szerkezetek összességét alapozásnak nevezzük.
Az alap feladata az épületszerkezetek súlyából és az épületszerkezetek használatából eredő terheket a talajra közvetíteni. Ennek során a talaj akkora nagyságú felületére kell az alapoknak terhelni, hogy a talaj teherbírása ne merüljön ki, továbbá a talaj tömörödéséből létrejövő süllyedés az épületben kárt ne okozzon.

Alapozás[szerkesztés]

Az alapozás feladata, hogy az épület terheit „terítse” az alap alatti talajra. A „terítés” mértékét két dolog határozza meg: a talaj teherbírása, és a talaj tömörödése. Mind a teherbírás, mind a tömörödés rámutat arra, hogy az alapozás nem közvetlenül az alap alatti felületre szorítkozik, hanem az alapozási sík alatti talaj állapotát is figyelemmel kell kísérni az alaptest szélessége néhányszorosának mélységéig.

Alapterület[szerkesztés]

nettó alapterület, hasznos alapterület

Épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe

Alagsor[szerkesztés]

félszuterén

Olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá.

Aljzatbeton[szerkesztés]

Szigetelést tartó aljzatbeton szerepe a talajnedvesség elleni szigetelés és az erre épülő további rétegek fogadószerkezete.

Nyíl.gif Lásd még: Beton, Esztrich Felbeton

Alkóv[szerkesztés]

Elsődleges természetes fény és természetes szellőzés nélküli helyiség.

Álmennyezet[szerkesztés]

Nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tető- vagy tetőtér alatti födémre, fedélszerkezetekre erősítenek alkalmas függesztő szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai, hőszigetelési, illetve tűzvédelmi igények kielégítése érdekében. Emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol.

Állagmegóvás[szerkesztés]

karbantartás

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka.

Állóláda[szerkesztés]

malteros láda,

belőle meri ki a habarcsot a kőműves

Állóoszlop[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A függőleges helyzetű, az állószelement vagy a vízszintes gerendát alátámasztó, illetve tartó oszlop.

Álló gázkazán[szerkesztés]

Az álló gázkazánok általában nagyobb teljesítményűek mint fali társaik éppen ezért méreteik, és súlyuk is nagyobb. Modern kivitelű változataik már belső terekben is elhelyezhetők

Állószelemen[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A olyan szelemen, amelynek keresztmetszetében a hosszabb oldalak függőlegesek.

Állószék[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A állóoszloppal képzett szék.

Ámbitus[szerkesztés]

oszlopos tornác, folyosó

Apertúra[szerkesztés]

nyílás, rés, hézag, más vonatkozásban: rekesz, rekesznyílás, nyílástávolság, zárrés.

Árkád[szerkesztés]

oszlopokon nyugvó boltívsor

Az építmény földszinti három oldalán nyitott, általában közhasználat céljára szolgáló területe.

Árnyékoló[szerkesztés]

Épületek külső és belső árnyékolása, árnyékoló berendezések automatizálása.

Belső árnyékolók

SZALAGFÜGGÖNY
A szalagfüggöny elegáns és praktikus megoldást kínál lakások, irodák árnyékolására, valamint térelválasztásra is alkalmazható, sőt belsőépítészeti díszítőelem is lehet.
RELUXA
Általánosan elterjedt, széles körben alkalmazható, közismert árnyékoló. Elegáns és praktikus árnyékolást kínál lakások és irodák árnyékolására.
ROLETTA
A roletta egyszerű, kis helyigényű, megbízható működésű, karbantartást nem igénylő, nagyon dekoratív árnyékoló, belsőépítészeti díszítőelem. A több variációból lehet válogatni fényáteresztő, vagy teljes sötétítés céljára fényzáró, speciális hővisszaverő külső fém réteggel bevont textilek vagy a kiemelkedően magas hővédelemmel (max.91,72%) és UV-szűréssel (több mint 99 %) rendelkező ún. rolófólia típusok is.
PLISSZÉ
Pliszírozott textíliából készülő, harmonikaszerűen záródó, dekoratív belső árnyékoló. Tetőterek és télikertek vízszintes vagy döntött üvegfelületeinek ideális belső árnyékolója.
HŐ- ÉS FÉNYVÉDŐ FÓLIA
A hő- és fényvédő épületüveg fóliák lehetnek tükrözők vagy nem tükrözők. A napsugár elleni védelemben kedvezőbbek a tükröző fóliák, mert nagyobb arányban verik vissza közvetlenül a Nap hő-és fénysugárzását, mint a nem tükrözők.
SÁVROLÓK
Elegáns és praktikus árnyékolást kínál lakások és irodák árnyékolására. Falra, mennyezetre vagy közvetlenül a nyílászáróra szerelhető.

Külső árnyékolók

NAPELLENZŐ
Családi házak, vendéglők teraszának, üzletek kirakatának, lakások erkélyének ideális árnyékolója.
A megfelelően kiválasztott napellenző segítségével elérhető, hogy a belső helyiség nagy kánikulában se melegedjen 28 Celsius fok fölé.
ABLAK / BALKON NAPELLENZŐK
Ablak elé szerelve védenek a Nap hőjétől és a betekintéstől, egyben mediterránhangulatot adnak a lakásnak.
BÚRAERNYŐ
Sokcélú feladat megoldására alkalmazható az időjárás viszontagságait jól tűrő árnyékoló. Szép tetőként szolgál a bejárati ajtó felett vagy a kirakat megfelelő kiegészítőjeként.
TERASZ / TÉLIKERT ÁRNYÉKOLÓK
Magánházak teraszainak, télikertjeinek, de vendéglők kerthelyiségeinek, teraszoknak exkluzív térfedésére is kiválóan alkalmazható, nem igényel építési engedélyt. Teteje és oldalai könnyedén elmozdíthatóak, de ennek ellenére napsütéstől, esőtől, hótól tökéletes védelmet nyújtanak.
PERGOLA
Kerthelyiségek, nagy méretű teraszok nap, ill. esővédelmére ajánlott, ahol állandóan kinyitott állapotban kell tartani. Mivel a napellenző szerkezet mindkét oldalán rögzített, erős szél esetén sem kell behúzni. Minimum 15 fokos lejtésszöget kell biztosítani a szerkezetnek, hogy ne gyűljön össze a csapadék.
REDŐNY
A külső árnyékolók legismertebb és legelterjedtebb típusa, amely kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonsága mellett mechanikai védelmet is nyújt. Óv a csapadéktól és széltől.
ZSALÚZIA
A külső zsaluziák ideálisan ötvözik egy termékben a betekintés, a vakító napfény és a Nap hősugárzása elleni védelmet. A legjobb hatásfokkal működő külső árnyékoló! Új épületnél a falban kialakított ún. ”kötényfal” mögé, míg utólagos felszerelésnél védőtokba helyezhetők el.
NAPFÉNYZSALU
A rögzített napfényzsalu egy dekoratív és funkcionális árnyékoló, mely megakadályozza a közvetlen napsugarak bejutását az épületbe. A vízszintesen vagy függőlegesen felszerelhető napfényzsaluk irodaépületek, kórházak, ipari létesítmények, csarnokok, üzlethelyiségek ideális árnyékolói.
GALÉRIA
SZÚNYOGHÁLÓ
Hatékony védelem a szúnyogok és rovarok ellen. Meggátolja továbbá a levegőben szálló falevelek, szőrszálak, szöszök, tollak, továbbá a nyárfa és fűzfa pehelyvirágjának helyiségbe jutását is. Vannak olyan típusok, amelyek acél fülekkel vagy mágnessel könnyen rögzíthetőek a nyílászáró keretéhez.
NAPVITORLÁK
Egy pillekönnyű textilből készülő egyedi exkluzív árnyékoló. Ott is alkalmazható ahol a pergola vagy a napellenző már nem szerelhető. A nap járásának megfelelően célszerűen elhelyezhető, a sarokpontokon megfeszített fix vagy állítható textilárnyékoló.
FIXSCREEN
Vendéglátó egységek, sportközpontok, csarnokok, ipari épületek, gyárak, üzlethelyiségek, bevásárlóközpontok korszerű és elegáns megjelenésű árnyékolója.

Ásványgyapot[szerkesztés]

Gyapot állagú hőszigetelő anyag, amelyet olvasztott kőzetből, salakból vagy üvegből állítanak elő.
A kőzetgyapot termékek: alapanyagai között megtalálható a mészkő, dolomit, bazalt, stb...
A salakgyapot alapanyaga: a kohósalak.
Az üveggyapot termékek: fő alapanyaga az üvegtörmelék (síküveggyárak melléktermékei).

Nyíl.gif Lásd még: Üveggyapot

Átalakítás[szerkesztés]

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka.

Átfedés[szerkesztés]

két egymás alatti, ill. melletti cserép egymásra illesztése

Áthajtó[szerkesztés]

Építményen átvezető, járműközlekedésre szolgáló tér.

Átjáró[szerkesztés]

Építményen átvezető, személyi közlekedésre szolgáló tér.

Átlagos belmagasság[szerkesztés]

A helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m3/m2) [m].

Áthidaló[szerkesztés]

Az épületek falaiban technológiai, közlekedési, világítási és szellõzési okokból falnyílásokat kell kialakítani. A nyílások feletti falszakaszok terhét nyílásáthidaló kiváltó szerkezetek adják át a nyílás melletti falszakaszokra. A kiváltó kéttámaszú tartóként működik, anyaga: tégla, kõ, fa, vasbeton, acél, vázkerámia. Készítési technológiájuk szerint a kiváltók lehetnek helyszínen falazott vagy helyszínen betonozott szerkezetek, valamint elõregyártott szerkezetek. A helyszíni vagy üzemi betonozással összeállított vázkerámia kiváltókat szokás félmonolit szerkezeteknek is nevezni. A nyomott öv nélküli áthidalók felett betonozással, vagy kisméretű téglából falazással ezt külön ki kell alakítani. Az áthidalók a felülről érkező terhet a két falvállra adják tovább, ezért gondoskodni kell, hogy a pecsétnyomás megfelelő felületen (mindkét oldalon 20-25 cm-es felfekvési felületen) adódjon át. Az előregyártott áthidalóknál rendszerint a névleges méretet adják meg a gyártók, tehát a kétoldali felfekvési hosszal a tényleges mérete ettől nagyobb lesz. A névleges méret használata azért is célszerű, mert a nyílászárókat is névleges mérettel jellemezzük, így a 120/150-es (szélesség/magasság) névleges méretű nyílászáró fölé 120-as névleges méretű előregyártott áthidalót kell tenni.

Nyíl.gif Lásd még: kiváltó nyíláskiváltó nyílásáthidaló

Átrium[szerkesztés]

Az épületek belső egybefüggő függőleges térrésze, mely az épület legfelső, vagy valamely közbenső szintjén részben, vagy egészben lehatárolásra kerül (udvarlefedések alatti tér, stb.).


Átrium alapterülete[szerkesztés]

Az egybefüggő légtér azon része, melynek függőleges vetülete eredményezi a legnagyobb alapterületet

Attika[szerkesztés]

pártafal, mellvédszerű felfalazás a főpárkány felett

Az épület főpárkánya fölötti mellvédszerű fal, mely lehet tömör vagy áttört jellegű, díszítőelemszerű. Többnyire a tető elfedésére, a homlokzat magasítására, emeletsor kialakítására (attikaemelet) alkalmazták.


Automata ajtó[szerkesztés]

Ilyenek lehetnek

– Automata ajtó
– Fotocellás ajtó
– Fotocellás üvegajtó típusok
– Fotocellás ajtó vezérlés
– Íves fotocellás ajtó
– Műtőajtó
– Szárnyas automata ajtó