Építőipari szakzsargon/B

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ház-02.jpg
Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!


Írta : Reznix


Balos nyitásirány[szerkesztés]

balos nyílászáró

Pántoldalon állva, amelyik oldalon a pánt van.A nyílászárókon csak az egyik oldalon látszódik a pánt, álljunk erre az oldalra (Ez esetben mindegy, hogy kint vagy bent állunk). Szembe állva az nyílászáróval, amelyik oldalon látjuk a pántot olyan nyitásirányú. Kétszárnyú ajtóknál a nyitható szárny pántoldala a meghatározó.

Balkon[szerkesztés]

Legalább egyik oldalról nyitott, homlokzati síkból 50%-ban kinyúló tér.

Bandázsozás[szerkesztés]

A hézagok fugaszalaggal való lefedése, és glettelése. Gipszkartonszerelésnél a lemezek illesztésénél használjuk.

Bádog[szerkesztés]

a lemez népies elnevezése,

Vékony melegen hengerelt fémlemez. Létezik horganyzott lemez, horganylemez, alumínium, réz lemez A bádogról bővebben a Wikipedián.
  • Bádogozás
  • Korcolások:
egyszeres állókorc
kettős fekvőkorc
  • vízzáró kötés
  • mozgóképes kapcsolat
  • tömítőszalaggal fokozottan vízzáró lehet
  • átszellőztetés kell
  • mozgó-, illetve fix férccel rögzíthető
  • Szegecselés szabályai:
  • titáncinknél tilos!
  • vízzáró kötés, forrasztással fokozottan vízzáróvá tehető
  • anyagazonosnak kell lennie
  • Forrasztás szabályai:
  • titáncinknél vízhatlan kötésnek minősül
  • más fémeknél csak vízzáróságfokozó
  • kémiai kötés
  • hozaganyaggal: ón-ólom (1/3 - 2/3)
  • szegecstömítésnél: ón-ólom (1/2 - 1/2)
  • Hőmozgások:
  • hőtágulás miatt
  • anyagfüggő a mértéke (Lásd: Épületbádogos anyagok tulajdonságai)
  • dilatáció kell:
  • magasponti dilatáció: véglemez
  • normál dilatáció: beforrasztott EPDM elem
  • mélyponti dilatáció: tölcséres összefolyó
  • dilatáció távolságok: max. 17m
  • csatorna töréspont: max 2 db / 2 dilatáció közötti szakaszon
  • Anyagösszeférhetőség:
  • elektródpotenciál-különbségtől függ
  • nagyjából minden mindennel, kivéve a rezet! réz csak rézzel építhető össze.
  • sorrend: miről mire folyik a lefutó víz
  • fém és nem fém közötti összeférhetőség a lúgos, illetve savas kémhatás miatt veendő figyelembe.
  • Aljzatok:
  • A bádogos szerkezetek nem önhordóak, ezért teherbíró hordozófelületet kell alattuk biztosítani.
  • Általában fa aljzatok kerülnek a bádogos szerkezetek alá:
    • deszka
    • az elemek közötti rések kellő szellőzést biztosítanak
    • méret: 1" vastag
    • alátámasztásonként (szarufáknál) minimum 2 db szöggel kell rögzíteni
    • palló
    • az elemek közötti rések itt is jól szellőznek
    • méret: 2" vastag
    • alátámasztásonként minimum 2 db szöggel rögzítve
    • rétegelt lemez
    • vékony fenyőlapokból összeragasztott nagyméretű lemez
    • egybefüggő felületű, ezért alátétszőnyeg kell az átszellőztetéshez
    • OSB

(MFP, QSB)

    • ragasztóval kevert összepréselt faforgács lap
    • alátétszőnyeg kell
Lásd: Épületbádogos anyagok tulajdonságai

Bádogos[szerkesztés]

1. Bádoggal bevont. pl.: ~ tető
2. Bádogedények, ereszcsatornák stb. készítésével és épületek bádogozásával foglalkozó szakember.

Bájlagolás[szerkesztés]

Hézagtömítés.

Bakdúc[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A dűlt oszlopot megtámasztó dúc.

Bejárati ajtó[szerkesztés]

Alapvetően kétféle bejárati ajtó létezik:

- külső bejárati ajtó (pl. családi ház, társasház függőfolyosója)
- belső bejárati ajtó (pl. lépcsőház)

A bejárati ajtókat nagyon sok alapvető műszaki tulajdonsággal lehet jellemezni, de a külső bejárati ajtókra és a belső bejárati ajtókra vonatkozó követelmények csak a vízzárás és szélállóság tekintetében különböznek.

Milyen követelményeknek kell megfelelniük a bejárati ajtóknak?

Légzárás

- az ajtó lágy ütközésű legyen (gumitömítés),
- a vasalat legalább három ponton zárjon, és legalább három pántja legyen,
- a jó légzárás feltétele az ütköző, tömített küszöb,
- az ajtólap vagy betételemek tömítéssel illeszkedjenek a kerethez.

Vízzárás

- befelé nyíló ajtó esetén megfelelően tömített legyen a küszöb,
- szélfogó vagy előtető alkalmazása célszerű,
- nem védett helyen lévő ajtó esetén indokolt vízvető felszerelése.

Hőszigetelés

- megfelelõ szerkezeti vastagságok alkalmazása a toknál:
- fa esetén legalább 68 mm,
- mûanyag esetén legalább 70 mm ( öt kamra),
- fém esetén legalább 60 mm (hõhídmentes),
- megfelelően hőszigetelt ajtólap, betét vagy hőszigetelő üveg,
- hőhídmentes beépítés.

Hangszigetelés

- folytonos (esetleg kétszeres) gumi tömítés alkalmazása,
- többrétegű üvegezés alkalmazása.

Tűzállóság

- faprofil esetén általában közepes éghetőség,
- műanyag profil esetén általában nehezen éghetőség,
- fémprofil esetén általában nem éghetőség.

Mechanikai jellemzők

- méretek pontossága,
- az ajtólapok merevek legyenek, ne deformálódjanak normál mechanikai igénybevételek hatására,
- a kisebb ütéseket (kemény ütés, lágy ütés) maradandó sérülés nélkül viseljék el,
- a követelményként szabott minimum 50 000 nyitást és zárást (kb. 10 év használat) a vasalat (zár, pántok) és az ajtólap viselje el.

Biztonság

- az ajtó könnyen kezelhetõ legyen,
- az épületszerkezeti és épületfizikai jellemzõk teljesülése mellett az ajtó legyen "betörésálló", esetleg rendelkezzen a MABISZ minõsítésével.

Beépítettség[szerkesztés]

beépítési százalék

Az építési telek beépített területének (építmény bruttó területének) az építési telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított aránya %-ban kifejezve.

Nyíl.gif Lásd még: Telek beépítettsége

Beépítési módok[szerkesztés]

telek beépíthetősége

Az építmény(ek) a telekre elhelyezés módja alapján lehet(nek):
  • szabadon álló
  • oldalhatáron álló
  • ikres beépítési mód
  • zártsorú és csoportos beépítési mód

Beépített tárolós gázkazán[szerkesztés]

A beépített tárolós gázkazánok nagy HMV tárolóval vannak ellátva, így nagyobb meleg víz igények mellett is képesek biztosítani a komfortos fűtést és HMV ellátást. Tárolóik mérettartománya kb. 40-150 liter, de nagyobb HMV igényre külön tárolós u.n. hőközpontok is találhatók.

Beépített tetőtér[szerkesztés]

Lakó- és közösségi rendeltetésű tűzszakaszon belül a fedélszerkezet alatt kialakított bármely huzamos vagy időszakos emberi tartózkodásra, használatra vagy raktározásra alkalmas tér.

Beltéri ajtó[szerkesztés]

A beltéri ajtó választja el egymástól a lakótereket, harmonizál a ház belső tereivel és a külső nyílászárókkal.
A beltéri ajtók elsődleges funkciója a térelválasztás, de ezen túl berendezési tárgyaknak is tekinthetők, ebből adódik különböző esztétikai kialakításuk. Napjainkban a beltéri ajtók választék tekintetében igen nagy, bár szerkezetük hasonló. Új technológiai gyártásnak köszönhetően a beltéri ajtók nem vetemednek meg az idő múlásával, főként, ha azok szakszerűen kerülnek beépítésre és megfelelően karban vannak tartva. A beltéri ajtók ma már nem tömör faanyagból készülnek, hanem többrétegű ragasztott faanyag tömböket használnak alapanyagként, általában borovi fenyőből vagy erdeifenyőből.
A kész beltéri ajtók utólag kerülnek beépítésre az ajtónyílásokba a vakolást követően. Ez azért fontos, mert a kezeletlen ajtók így nem vesznek fel nedvességet a falból. A beltéri ajtótokok szelvény kialakításúak, így különböző falszerkezetekhez is megfelelően illeszkednek. A tok alapanyaga MDF vagy forgácslap, ami általában fedőfestést vagy dekorfóliát kap.
Nyitásmód szerint lehetnek:
  • egyszárnyú oldalnyíló,
  • kétszárnyú középen nyíló.
Nyílásirány szerint lehetnek:
  • jobbos vagy
  • balos.
A beltéri ajtók maximális magassága 210 cm, ha magasabb nyílászáróra van szükség, akkor felülvilágító szerkezetet kell alkalmazni.
Az egyszárnyú beltéri ajtók maximális szélessége 120 cm, a kétszárnyú beltéri ajtók maximális szélessége aszimmetrikus esetben 150 cm, szimmetrikus esetben 190 cm.

Béléselem[szerkesztés]

Béléselem.png

béléstest, kefni

A béléselem a födém egyik alkotóeleme. A vasbeton gerendák (pl.: E-jelû gerenda) közé helyezve, azokkal együtt alkotja a födémet.
Önmagában nem terhelhető - min. 5 cm vtg. felbeton, esetleg vasalt felbeton kiöntés szükséges

Nyíl.gif Lásd még: acéltermék jelölés táblázat, betonacél hálók méretei, Betonvas

Beton[szerkesztés]

Betonkevero.png
Beton összetevői:(portland) cement, (homokos) kavics, (ivó)víz, és esetleg egyéb adalékanyag. Házilagos kivitelezésnél a lapáttal kimért keverési aránnyal (sóder:cement:víz = 6:1:0,6) természetesen nem lehet elérni tökéletesen a kívánt minőséget és képlékenységet, ezért általában jelentősen cementpazarlóan és a kelleténél több vízzel készül, ami mindamellett, hogy megdrágítja a betont még a szilárdsága is romlik. Célszerű betonüzemben készült keveréket venni, és szárazon a helyszínre szállítani, vagy betonmixerrel kijuttatni az építkezési helyszínre. A beton 28 napos korára éri el a névleges szilárdsági értékét. (Lásd: A beton szilárdsága a beton kora függvényében)

Betonjelölés értelmezése:

a megszilárdult beton testsűrűsége (C:2001-2500 kg/m3; HC:>2500 kg/m3; LC:600-2000 kg/m3
a megszilárdult beton nyomószilárdsága(a betűjel utáni szám a betonból készítendő próbatest nyomószilárdsági értéke N/mm2)
az adalékanyag legnagyobb szemnagysága(a / utáni szám, dmax= 8-64 mm, a legnagyobb szemnagyság annak a szitának, ill. rostának a lyukbősége, melyen az adalékanyag legfeljebb 5 tömegszázaléka marad fenn.)
a friss betonkeverék bedolgozhatósága (azaz konzisztenciája, F: folyós; Ö: önthető, K: képlékeny; KK: kissé képlékeny; FN: földnedves)
egyéb különleges tulajdonságok( vízzáróság: vz 2-4-6-8; fagyállóság: f 25-50-150; kopásállóság: k 10-5-1; egyéb különleges adalék)

Nyíl.gif Lásd még: Aljzatbeton, Vasbeton, Monolit beton, Esztrich

Betonvas[szerkesztés]

betonacél

Betonacél jelölések: B38.24
ahol:
B: betonacél
38: szakítószilárdság 0,1 N/mm2-ben → min. 370 N/mm2
24: folyáshatár alsó határa 0,1 N/mm2-ben → min. 235 N/mm2

Nyíl.gif Lásd még: acéltermék jelölés táblázat, betonacél folyóméter tömeg, Vasháló

Betorkollócsonk[szerkesztés]

Belmagasság[szerkesztés]

belvilág

A padlószint és a födém vakolt (burkolt) alsó síkja közötti függőleges távolság. Lakóépületeknél jellemzően 2,70 m.

Belső fekvésű helyiség[szerkesztés]

Homlokzati nyílászáró nélküli helyiség.

Belső kerítés[szerkesztés]

A telek területén álló, a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térbelileg elválasztó, lehatároló építmény.

Benapozás[szerkesztés]

Az építmény természetes napfénnyel való ellátottsága.

Bevilágító[szerkesztés]

oldalbevilágító, felülvilágító

Bejárati ajtók mellett (fölött) általában fix (nem nyitható) üvegfelület, üvegfal, esetleg üvegtégla fal. Alkalmazásával növelhetjük a bevilágító felületet.

Biztonsági ajtó[szerkesztés]

A biztonsági ajtó a bejárat áthatolhatatlanságát hivatott szolgálni. A biztonsági ajtó fémből készül, a tok és az ajtólap speciális kialakítású, valamint a beépített zárszerkezet is nagy hatékonyságú. Egy jól funkcionáló biztonsági ajtó, valamint a tok acéllemezből készül, a szárnyrész vastagsága minimum 2,5 mm, a tok vastagsága minimum 1,5 mm. A biztonsági ajtó négy csuklópánttal rendelkezik, melyek a tokba vannak süllyesztve, anyaguk acél, vastagságuk 3,5 mm. A biztonsági ajtó valódi biztonsági fokozatát meghatározzák a zárbetétek, a csuklópántok, a tokszelvény, a zárszerkezet, az ajtószárny, valamint az acéltakaró.

Nyíl.gif Lásd még: Hevederzár Zárbetét MABISZ

Bikafa[szerkesztés]

tetőmagasságba állított két kilógó, erős gerenda, az arra szerelt csigával nehéz anyagokat emelnek magasba

Bitugél[szerkesztés]

bitumenes szigetelőhabarcs, csemperagasztó,
talajnedvesség ellen, vízszigetelésként használják

Biztonságos használhatóság[szerkesztés]

Biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag.

Bővítés[szerkesztés]

Meglévő építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függőleges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység.

Bruttó alapterület[szerkesztés]

A szerkezetekkel növelt (az építmény homlokzati külső síkjaival közbezárt) alapterület.

Burkolat[szerkesztés]

A szerkezet külső, használattal érintett (kopó) felülete.

Belső padlóburkolat lehet:

  • hideg burkolat
mázas kerámia (égetett kerámia) lapburkolat
gres (gránitőrleményes égetett kerámia) lapburkolat
kőagyag lapburkolat
márvány
műmárvány
  • meleg burkolat
fa parketta
hajópadló
laminált parketta (szalagparketta)
svédpadló
parafa, stb.
  • fél-meleg burkolat
linóleum
pvc
műgyanta burkolat

Külső falburkolat lehet:

  • hideg burkolat
mázas kerámia (égetett kerámia) lapburkolat, fali csempe
márvány
műmárvány
vakolás, glettelés, festés
gipszkarton
egyéb kis-elemes burkolás
  • meleg (és fél-meleg) burkolat
fa lambéria
műanyag lambéria
parafa, stb.