Építőipari szakzsargon/H

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ház-02.jpg
Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!


Írta : Reznix


Habarcs[szerkesztés]

A habarcs vagy malter építészeti szakkifejezés. Téglák, kövek, falazásra használt anyagok kötőanyaga. A habarcs másik fölhasználási területe a vakolat készítése. Nemcsak az épített falfelület lesimítására, hanem annak díszítésére is a habarcs szolgál akkor, ha a falra freskót festenek.
Alkotóelemei: 10 liter víz, 3 lapát mész, 3 lapát cement, 16 lapát homok tejföl sűrűségűre keverve.

Hajlatbádog[szerkesztés]


Harmatpont[szerkesztés]


Hasznos alapterület[szerkesztés]


Hengerelt vakolat[szerkesztés]

Hall[szerkesztés]

Elsődleges természetes fény nélküli helyiség, a szobák külön megközelíthetőségét biztosítja, általában nem kisebb, mint 8-10 m2.

Hasznos alapterület[szerkesztés]

az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)

Hattyúnyak[szerkesztés]

az ereszlefolyó felső, íves része

Hálós élvédő[szerkesztés]

Harmonika ajtó[szerkesztés]

A harmonika tolóajtó rendszer egy speciális típusa a tolóajtóknak, mely roppant helytakarékos. Kisebb lakások esetén akár az összes beltéri ajtó helyettesíthető vele. Egyes típusok duplaajtó helyettesítésére is alkalmasak. A harmonika ajtó kinyitásakor szinte a teljes ajtónyílás szabadon marad. A legtöbb esetben ezek a harmonika ajtók műanyag alapanyagúak, ebből adódóan olcsó megoldást jelentenek.

Nyíl.gif Lásd még: Tolóajtó Térelválasztó tolóajtó

Hébli[szerkesztés]

kézi emelő hévér, vagy hébér = fogaskerekes, csavaros kézi emelő.
a magyar szakzsargonban hébli, a német (der Hebel = emelő) szóból.

Helyiség[szerkesztés]

Minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér.

Héjazati szelemensor[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A nagyméretű héjazati elemeket hordó, a héjazati elem fajtája szerint meghatározott távolságokban tartóállásonként rögzített vízszintes gerendák sora.

Helyreállítás[szerkesztés]

újjáépítés

építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett.

Heveder[szerkesztés]

Merevítő, összekötő gerenda. A hagyományos fa tetőszerkezet, fedélszék szerkezeti eleme.

Nyíl.gif Lásd még: Fedélszék

Hevederzár[szerkesztés]

A hevederzár egy roppant erős anyagból készült keresztpánt, melyet a bejárati ajtóhoz építenek be annak érdekében, hogy a legnagyobb hatékonyságú mechanikus védelmet nyújtsa a behatolás ellen. Napjainkban szinte minden bejárati ajtó alapvetően, gyárilag fel van szerelve beépített hevederzárral, valamint a régebben beépített bejárati ajtók ki vannak egészítve hevederzárral a védelem érdekében.
A hevederzárnak különböző típusai vannak, lehet egyirányú keresztpánt, valamint lehet vízszintesen és függőlegesen is záródó keresztpánt. A hevederzár a falba kerül beépítésre, tehát rossz esetben, az ajtó darabonkénti kibontásával a hevederzár még mindig a helyén kell, hogy legyen.
A hevederzár tökéletes mechanikus védelmet nyújthat, ha az alábbi hibákat nem követi el a felhasználó: a hevederzár olcsó, rossz minőségű, házilag kerül beépítésre, az ajtó nagyon gyenge és könnyen átszakítható, így a keresztpánt nem nyújt semmilyen védelmet.

Nyíl.gif Lásd még: Ajtózárak Zárbetét

Hézag[szerkesztés]

Valaminek a teljességét, folyamatosságát megszakító hiányosság. (Fal hézagait, a téglák közeit habarccsal tölti ki.)

Hézagos[szerkesztés]

Amiben, vagy amin folytonossági hiány, vagy rés van.

Hídlás[szerkesztés]

Állványzaton összekötő palló, (~ áthidal)

Hidrofor[szerkesztés]

nyomólégüst, fokozza a hálózati víz nyomását

Hóbli[szerkesztés]

széles felhúzó deszka

Hagyományos, nyeles, két kezes, habarcs simítására használt eszköz. Többnyire vakolására szolgáló vakolatsimító fából, műanyagból, fémből is készítik.

Hódfarkú cserép[szerkesztés]

Lapos, az alsó végén ívesen lekerekített tetőfedő cserép.

Hófogó[szerkesztés]

az ereszcsatorna fölé, a cserepek közé szerelt vagy a cserépen levő, a cserepek síkjából kiálló összefüggő szerkezet az olvadó, lecsúszó hó lassítására, vagy megfogására

Holkersimító[szerkesztés]

Élek, sarkok kialakítására való ívhúzó szerszám.

Homlokdeszka[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A ereszképzésre szolgáló, a kötő- és a fiókgerendák végére szögezett, közel függőleges síkban elhelyezett deszka.

Homlokzat[szerkesztés]

A homlokzat valamely épület utcára, udvarra vagy kertre néző, nyílásokkal áttört és építészetileg többé-kevésbé gazdagon kiképzett fala, tágabb értelemben az ilyen falak (a tetőzettel együtt készült) geometrikus rajza is.

A homlokzat megjelenését formáló elemek:

Hónaljfa[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A az oszlopon a szelemen felfekvését kiszélesítő, ferde dúcszerű, rövidebb könyökfa.

Hossztoldás[szerkesztés]

Hótörő[szerkesztés]

a tetősíkból kiálló fémszerkezet a lecsúszó hó feldarabolására, csúszásának lassítására.

Hózug[szerkesztés]

A kéménypillér tetőgerinc felőli, többnyire kibádogozott része.

Hőátadás[szerkesztés]

A hőátadás vagy hőközlés egy kalorikus ipari művelet, ami a hő egy anyagból egy másikba való átvitelének gyakorlati ipari alkalmazását jelenti, általában több, különböző, egymást követő hőátviteli mechanizmus jelenlétében.
Hőátvitel egy anyagból egy másikba három alapvető fizikai jelenség útján történik: hővezetés, hősugárzás és hőáramlás útján.
Hőközlési berendezések alkalmazása gyakori nemcsak az energiaiparban, a hűtőiparban, és a fűtő-szellőztető-klímaberendezési iparban.

Hőáramlás[szerkesztés]

Hőátbocsátás[szerkesztés]

A hőveszteség az a jelenség, amikor két, eltérő hőmérsékletű közeg (például egy lakás fűtött légtere, illetve a külső levegő) hőt cserél. Az őket elválasztó (szigetelő) anyag hőszigetelő képessége ezen átáramló hő mennyiségét befolyásolja: minél jobb hőszigetelő képességekkel rendelkezik, annál kevesebb lesz a magasabb hőmérsékletű közeg felől az alacsonyabb felé eltávozó energia, vagyis annál kisebb lesz a hőátbocsátási tényező, a hőveszteség.

Hőátbocsátási tényező[szerkesztés]

Jele: "U" (régi szabványban: "k") Egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át állandósult hőáramban, egységnyi hőmérséklet-különbség esetén. A hőátbocsátási tényező a hőátbocsátási ellenállás reciproka.


Mértékegysége: [W/m²K].
U = 1 / (1/α külső + Σ(d / λ) + 1/α belső)
Ahol:
α külső: a felületi hőátadási tényező a külső falon [W/m2K]
α belső: a felületi hőátadási tényező a belső falon [W/m2K]
Lásd: Felületi hőátadási tényező táblázat|Felületi hőátadási tényező táblázat
d: egyes szerkezeti rétegvastagság [m]
λ: egyes szerkezeti hővezetési tényező [W/mK]


A hőtechnikai szabvány az egyes épületszerkezetekre határoz meg hőátbocsátási tényezőre vonatkozó követelményeket
Lásd: Hőátbocsátási tényező táblázat|Hőátbocsátási tényező táblázat

Symbol opinion vote.svg Példa: 

Műanyag tok és szárny (gyártónkként eltérő lehet):


5 (6) kamrás, 70 „euro profil” (74 mm-es, )2 szélső tömítéses: U = 1,3 (1,2) W/m²K
6 légkamrás, 88 mm-es, 3 tömítéses tok és szárny: U = 1,2 W/m²K


Üvegszerkezet:

[4-16-4] (hagyományos termoplán üveg) 4 mm float üveg – 16mm légrés – 4mm float üveg : U = 2,8 W/m²K
[4-16-:4] 4 mm float üveg – 16mm légrés – 4mm float üveg lowe réteggel és alumínium távtartóval: U = 1,4 W/m²K
[4-16AR-:4] 4 mm float üveg – 16mm légrés argonnal töltve – 4mm float üveg lowe réteggel és alumínium távtartóval: U = 1,1 W/m²K
[4:-16AR-:4] 4 mm float üveg lowe réteggel – 16mm légrés argonnal töltve – 4mm float üveg lowe réteggel és alumínium távtartóval: U = 1,0 W/m²K
[4:-16(12)AR-4-16(12)AR-:4] 4 mm float üveg lowe réteggel – 16mm (12 mm) légrés argonnal töltve – 4mm float üveg - 16mm (12 mm) légrés argonnal töltve - 4mm float üveg lowe réteggel és termoplasztikus távtartóval: U = 0,6 W/m²K (0,8 W/m²K)


U érték korrekciók az üvegszerkezetnél:

hőhídmentes peremkötéssel (nemesacél távtartó): - 0,1 W/m²K
gyártásellenőrzés nélküli gyártó: +0,1 W/m²K
üveg közti álosztó (többszörös kereszttel): +0,1 W/m2K (+0,2 W/m²K)
termoplasztikus távtartó: - 0,1 W/m²K

Nyíl.gif Lásd még: Low-e, Float üveg

Hőcserélő[szerkesztés]

Hőhidak[szerkesztés]

Más néven energiaelnyelő lyukak, előfordulása a magas hővezetésű fűtött és fűtetlen helyekre jellemző. A fűtési energiánk egy része ezeken a hőhidakon keresztül szökik el, vagyis fűtésszámlánkban többletköltséget okoz. Nagy zavarokat jelent az épületre nézve, formáját tekintve lehet pont, vonal, vagy foltszerű.

Hőhíd kialakulása[szerkesztés]

A hőképen azonnal láthatók a problémás területek (Fotó: Scott Homes)
Geometriai: Előfordulása akkor valószínű, amikor a hőt felvevő felület kisebb, mint a hőt leadó felület, ezért foltszerűen a falak sarkaira jellemző. Lásd hőtérképes fotó. Ezeken az éleken sokkal több meleg szökik ki, mint a falak többi pontján így alacsonyabb hőmérséklet is jellemző ezekre a pontokra.
Szerkezeti: Előfordulásának oka a rossz anyagfelhasználáson alapul, mivel magasabb hővezetésű építőanyaggal szakítják meg az alacsonyabb hővezetésű helyeket. Formája pont, vagy vonalszerű.

Symbol opinion vote.svg Példa: 

Betonfödém megtámasztása
Ablakok tokja és a fal csatlakozása
Ablakpárkányok
Áthidalók
Szakszerűtlen kivitelezésből:
Előfordulására sok példát lehetne említeni, de lényegében akkor jellemző, ha nincs lezárva a hőszigetelés, vagy lyukak találhatóak a felületen. Ha már hőszigetelt, de a falfelülete így is hőhidas, valószínű a kivitelezés szakszerűtlen volt, nem csúsztatták össze megfelelően a szigetelőlapokat. Sok kivitelezésre jellemző, hogy ilyenkor ragasztóval kitöltik az illesztéseket, ezzel egy hővezetőbb felületet képeznek!

Hőhidak káros hatásai[szerkesztés]

Nagyobb energiaveszteség, megnövekedett fűtési költség
Esetleges páralecsapódás, vizesedés, és az ebből származó hatások:
Épületszerkezet állagromlása
Penészgombák megtelepedése, egészségügyi hatások

Hősugárzás[szerkesztés]

Hővezetés[szerkesztés]

Hővezetés fogalma alatt hőáramlást értünk a szilárd vagy nyugalomban lévő (nem áramló) fluid (folyékony vagy légnemű) halmazállapotú rendszerekben, hőmérséklet-különbség hatására. Hőáramlás a termodinamika II. főtétele szerint önként mindig a nagyobb hőmérsékletű hely felől a kisebb hőmérsékletű hely felé történik. Az energia-megmaradás törvénye értelmében hő a hővezetés során sem tűnhet el vagy semmisülhet meg.

Hővezetési tényező[szerkesztés]

Anyagjellemző, jele: λ mértékegysége: [W/mK]

Hővezetési ellenálás[szerkesztés]

Az anyag vastagságának és hõvezetési tényezõjének a hányadosa (vastagság/hővezetési tényező) d/λ, jele R, mértékegysége [m2K/W]. A nagyobb „R” érték, jobb hõszigetelést jelent.

Hőszivattyú[szerkesztés]

A hőszivattyú olyan berendezés, mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa.
Használatának célja a hőenergiával való gazdálkodás, melynek során hűtési energiát fűtésben (pl. melegvíz-készítésben) fel lehet használni, illetve környezeti hőt lehet hasznosítani. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják.
Minden olyan fizikai elv alapján készülnek hőszivattyúk, melyeket a hűtőgépeknél is használnak. Leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működő berendezések, de léteznek abszorpciós hőszivattyúk is. A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor a melegebb hely hűtésére is használhatók. A hőszivattyúk energiamérlegüket tekintve fordított üzemmódban működtetett hőerőgépnek, „erő-hő gépeknek” is felfoghatók.

Hőszonda[szerkesztés]

Hőtükör[szerkesztés]

hővisszaverő anyag

Hőtükrös fólia[szerkesztés]

habszivacsra kasírozott alumíniumfólia

Húzol[szerkesztés]

híg, cementes habarccsal kellősíti a falfelületet, hogy később felhordható legyen az alapvakolat