A habarcs vagy malter építészeti szakkifejezés. Téglák, kövek, falazásra használt anyagok kötőanyaga. A habarcs másik fölhasználási területe a vakolat készítése. Nemcsak az épített falfelület lesimítására, hanem annak díszítésére is a habarcs szolgál akkor, ha a falra freskót festenek.
A harmonika tolóajtó rendszer egy speciális típusa a tolóajtóknak, mely roppant helytakarékos. Kisebb lakások esetén akár az összes beltéri ajtó helyettesíthető vele. Egyes típusok duplaajtó helyettesítésére is alkalmasak. A harmonika ajtó kinyitásakor szinte a teljes ajtónyílás szabadon marad. A legtöbb esetben ezek a harmonika ajtók műanyag alapanyagúak, ebből adódóan olcsó megoldást jelentenek.
építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett.
A hevederzár egy roppant erős anyagból készült keresztpánt, melyet a bejárati ajtóhoz építenek be annak érdekében, hogy a legnagyobb hatékonyságú mechanikus védelmet nyújtsa a behatolás ellen. Napjainkban szinte minden bejárati ajtó alapvetően, gyárilag fel van szerelve beépített hevederzárral, valamint a régebben beépített bejárati ajtók ki vannak egészítve hevederzárral a védelem érdekében.
A hevederzárnak különböző típusai vannak, lehet egyirányú keresztpánt, valamint lehet vízszintesen és függőlegesen is záródó keresztpánt. A hevederzár a falba kerül beépítésre, tehát rossz esetben, az ajtó darabonkénti kibontásával a hevederzár még mindig a helyén kell, hogy legyen.
A hevederzár tökéletes mechanikus védelmet nyújthat, ha az alábbi hibákat nem követi el a felhasználó: a hevederzár olcsó, rossz minőségű, házilag kerül beépítésre, az ajtó nagyon gyenge és könnyen átszakítható, így a keresztpánt nem nyújt semmilyen védelmet.
az ereszcsatorna fölé, a cserepek közé szerelt vagy a cserépen levő, a cserepek síkjából kiálló összefüggő szerkezet az olvadó, lecsúszó hó lassítására, vagy megfogására
A homlokzat valamely épület utcára, udvarra vagy kertre néző, nyílásokkal áttört és építészetileg többé-kevésbé gazdagon kiképzett fala, tágabb értelemben az ilyen falak (a tetőzettel együtt készült) geometrikus rajza is.
A hőátadás vagy hőközlés egy kalorikus ipari művelet, ami a hő egy anyagból egy másikba való átvitelének gyakorlati ipari alkalmazását jelenti, általában több, különböző, egymást követő hőátviteli mechanizmus jelenlétében.
Hőátvitel egy anyagból egy másikba három alapvető fizikai jelenség útján történik: hővezetés, hősugárzás és hőáramlás útján.
Hőközlési berendezések alkalmazása gyakori nemcsak az energiaiparban, a hűtőiparban, és a fűtő-szellőztető-klímaberendezési iparban.
A hőveszteség az a jelenség, amikor két, eltérő hőmérsékletű közeg (például egy lakás fűtött légtere, illetve a külső levegő) hőt cserél. Az őket elválasztó (szigetelő) anyag hőszigetelő képessége ezen átáramló hő mennyiségét befolyásolja: minél jobb hőszigetelő képességekkel rendelkezik, annál kevesebb lesz a magasabb hőmérsékletű közeg felől az alacsonyabb felé eltávozó energia, vagyis annál kisebb lesz a hőátbocsátási tényező, a hőveszteség.
Jele: "U" (régi szabványban: "k") Egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át állandósult hőáramban, egységnyi hőmérséklet-különbség esetén. A hőátbocsátási tényező a hőátbocsátási ellenállás reciproka.
Mértékegysége: [W/m²K].
U = 1 / (1/α külső + Σ(d / λ) + 1/α belső)
Ahol:
α külső: a felületi hőátadási tényező a külső felületen (fal:23; tető:23; födém:23; fűtetlen pince:8; fűtetlen padlás fal:12; talaj:10000) [W/m2K]
α belső: a felületi hőátadási tényező a belső felületen (fal:8; mennyezet:10; födém:23; padló:6; talaj:10000) [W/m2K]
Más néven energiaelnyelő lyukak, előfordulása a magas hővezetésű fűtött és fűtetlen helyekre jellemző. A fűtési energiánk egy része ezeken a hőhidakon keresztül szökik el, vagyis fűtésszámlánkban többletköltséget okoz. Nagy zavarokat jelent az épületre nézve, formáját tekintve lehet pont, vonal, vagy foltszerű.
A hőképen azonnal láthatók a problémás területek (Fotó: Scott Homes)
Geometriai: Előfordulása akkor valószínű, amikor a hőt felvevő felület kisebb, mint a hőt leadó felület, ezért foltszerűen a falak sarkaira jellemző. Lásd hőtérképes fotó. Ezeken az éleken sokkal több meleg szökik ki, mint a falak többi pontján így alacsonyabb hőmérséklet is jellemző ezekre a pontokra.
Szerkezeti: Előfordulásának oka a rossz anyagfelhasználáson alapul, mivel magasabb hővezetésű építőanyaggal szakítják meg az alacsonyabb hővezetésű helyeket. Formája pont, vagy vonalszerű.
Példa:
Betonfödém megtámasztása
Ablakok tokja és a fal csatlakozása
Ablakpárkányok
Áthidalók
Szakszerűtlen kivitelezésből:
Előfordulására sok példát lehetne említeni, de lényegében akkor jellemző, ha nincs lezárva a hőszigetelés, vagy lyukak találhatóak a felületen. Ha már hőszigetelt, de a falfelülete így is hőhidas, valószínű a kivitelezés szakszerűtlen volt, nem csúsztatták össze megfelelően a szigetelőlapokat. Sok kivitelezésre jellemző, hogy ilyenkor ragasztóval kitöltik az illesztéseket, ezzel egy hővezetőbb felületet képeznek!
Hővezetés fogalma alatt hőáramlást értünk a szilárd vagy nyugalomban lévő (nem áramló) fluid (folyékony vagy légnemű) halmazállapotú rendszerekben, hőmérséklet-különbség hatására. Hőáramlás a termodinamika II. főtétele szerint önként mindig a nagyobb hőmérsékletű hely felől a kisebb hőmérsékletű hely felé történik. Az energia-megmaradás törvénye értelmében hő a hővezetés során sem tűnhet el vagy semmisülhet meg.
Az anyag vastagságának és hõvezetési tényezõjének a hányadosa (vastagság/hővezetési tényező) d/λ, jele R, mértékegysége [m2K/W]. A nagyobb „R” érték, jobb hõszigetelést jelent.
A hőszivattyú olyan berendezés, mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa.
Használatának célja a hőenergiával való gazdálkodás, melynek során hűtési energiát fűtésben (pl. melegvíz-készítésben) fel lehet használni, illetve környezeti hőt lehet hasznosítani. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják.
Minden olyan fizikai elv alapján készülnek hőszivattyúk, melyeket a hűtőgépeknél is használnak. Leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működő berendezések, de léteznek abszorpciós hőszivattyúk is. A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor a melegebb hely hűtésére is használhatók. A hőszivattyúk energiamérlegüket tekintve fordított üzemmódban működtetett hőerőgépnek, „erő-hő gépeknek” is felfoghatók.
Lásd még: Tolóajtó Térelválasztó tolóajtó
Példa: 
