Építőipari szakzsargon/F

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ház-02.jpg
Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!


Írta : Reznix



Fahibák[szerkesztés]

Faanyag minőségét meghatározó fahibák.

Növekedési fahibák:

  • Göcs: az ágnak a fában bennfoglalt része.
  • Lapfelületi göcs:a fűrészáru egy vagy mindkét lapján látható göcs.
  • Oldalon lévőgöcs: a fűrészáru egy vagy két oldalán található göcs.
  • Élgöcs: a fűrészáru valamelyik élén található göcs.
  • Kerek göcs: olyan göcs, amelynek a legnagyobb és a legkisebb átmérőjének aránya nem több mint 1,5.
  • Ovális göcs: olyan göcs, amelynek a legnagyobb és a legkisebb átmérőjének aránya1,5 – 4,0 értékek közé esik.
  • Hosszúkás göcs: olyan göcs, amelynek a legnagyobb és a legkisebb átmérőjének aránya több mint 4,0.
  • Szárnyas göcs:olyan élgöcs, amelynek a lapfelületen látható részén a legnagyobb és a legkisebb átmérő aránya meghaladja a 4,0 –et.
  • Kétszárnyú göcs: ugyanazon a lapfelületen lévő, közel azonos pontból kiinduló két szárnyas, vagy hosszúkás göcs.
  • Átmenő göcs: a fűrészáru két szemközti lapján megjelenő ugyanazon göcs.
  • Egyedülálló göcs: az egyes göcsök között göcsmentes, szabad felületek vannak.
  • Csoportos göcsök: az egyes göcsök között nincsenek göcsmentes, szabad felületek.
  • Tűgöcs: legfeljebb 5 mm átmérőjű kerek, vagy ovális, egészséges, benőtt, vagy részben benőtt göcs.
  • Macskamancs (macskatalp): szorosan egymás mellett elhelyezkedő tűgöcsök csoportja.
  • Benőtt göcs: olyan göcs, amely az adott felületen a keresztmetszeti kerületnek több mint ¾ részén a körülötte lévő faanyaggal összenőtt.
  • Részben benőtt göcs: olyan göcs, amely az adott felületen a keresztmetszeti kerületének kevesebb mint ¾ részén nőtt össze a körülötte lévő faanyaggal.
  • Elhalt göcs: olyan göcs amely az adott felületen a keresztmetszeti kerületének kevesebb mint ¼ részén nőtt össze a körülötte lévő faanyaggal.
  • Kieső göcs: elhalt göcs amely nem kapcsolódik szilárdan az őt körülvevő faanyaghoz.
  • Egészséges göcs: olyan göcs, amelyen korhadás miatti károsodás nem mutatható ki.
  • Korhadt göcs: korhadás következtében károsodott göcs.
  • Gyantatáska: lencse alakú üreg a faanyagban, amely esetleg gyantát is tartalmaz.
  • Holdgyűrű: a gesztben egy teljes, vagy részleges (kettős szíjács) gyűrű jelenléte, amelynek színe és tulajdonságai megegyeznek a szíjácséval.
  • Kéregbenövés: a faanyagba teljesen, vagy részlegesen bennfoglalt kéreg.
  • Ferdeszálúság: a rostirány eltérése a termék hossztengelyétől.
  • Csavartszálúság: a rostok a bél körül spirális alakban futnak le.
  • Csomorosság: a fűrészáru felületén egymáshoz közel, rézsútosan elhelyezkedő szabályos sávokként megjelenő hullámos rost (moire rajzolat).
  • Hullámos rost: meglehetősen egyenetlen hullám-, vagy szalagszerű rostszerkezet.
  • Hullámos rostlefutás: a rostok elrendezése szabálytalan görbéket követ.
  • Durvaszövetűség: viszonylag nagy sejtszerkezetű mintázat és vagy széles, vagy szabálytalan növekedési gyűrűkkel.
  • Közepesen finom rajzolat: közepes méretű sejtek és/vagy közepesen széles, szabályos

növekedési gyűrűkkel rendelkező mintázat.

  • Finom rajzolat: viszonylag kisméretű sejtekkel és/vagy viszonylag keskeny, szabályos növekedési gyűrűkkel rendelkező mintázat.

Nedvességvesztésből és szakszerűtlen kezelésből származó fahibák:

  • Repedés: a rostok hosszirányú szétválása.  
  • Bélrepedés: a béltől kiinduló sugárirányú repedés.
  • Fagyrepedés: fagyás hatására az élő fában keletkező sugár irányú repedés, amely a szíjács felöl halad a bél felé és a fa hosszirányában.
  • Száradási repedés: a faanyagban a száradási feszültségek által okozott rostelválás.
  • Gyűrűs repedés: a növekedési gyűrűk vonalát követő repedés.
  • Laprepedés: a lap, esetleg a bütü felületen megjelenő repedés.
  • Oldalrepedés: a termék valamelyik oldalán, esetleg a bütüjén megjelenő repedés.
  • Bütürepedés: a fűrészáru bütüjén megjelenő repedés.
  • Átmenő repedés: egyik felületről a másikra átmenő repedés.
  • Egyenes repedés: az éllel megközelítőleg párhuzamos repedés.
  • Ferde repedés: egy  lapon  és/vagy  egy  oldalon  megjelenő repedés,  amely  bizonyos  szöget zár be a fűrészáru élével.
  • Hajszálrepedés: rövid, keskeny és sekély repedés (szárításkor keletkezik).
  • Felületi hajszálrepedés: egyszerű gyalulással  eltávolítható  repedés  (mélysége  kevesebb,  mint 2 mm).

A különböző farontó gombák által okozott fahibák:

  • Kékülés: világos kéktől feketéig, változó színű, gomba által okozott elszíneződés (általában egyes fafajok szíjácsában található).
  • Mélyre hatoló kékülés: kékülés, amely a felület gyalulásával nem távolítható el (körülbelül 2 mm-nél mélyebb).
  • Felszíni  kékülés: felületi  kékülés,  amely  a  felület  gyalulásával  eltávolítható  (körülbelül  2  mm-nél sekélyebb).
  • Barna csíkoltság: lángnyelv szerű barnás foltok (csak döntés után jelenik meg).
  • Barna  álgeszt: élesen  elkülöníthető vörös,  vagy  barna  elszíneződések,  amelyek  a  bükk  fatörzs középső részében találhatók.
  • Korhadó  barna  álgeszt:   a  bükk  korhadt  álgesztje,  amely  a  hengeres  faanyag  bütüin,  legtöbbször csillag alakban jelenik meg.
  • Fekete csíkoltság: néhány lombos fafaj évgyűrűje mentén megjelenő sötét sávok.
  • Penész: gyapjas,  vagy  porszerű megjelenésű gomba, amely  a  faanyag  felületén  nedves körülmények között alakul ki.
  • Korhadás: a  faanyag  gombák,  vagy  más  mikroorganizmusok  által  okozott  bomlása,  mely a faanyag  puhulásában, fokozatos tömeg és szilárdságcsökkenésében,  továbbá  gyakran   szövet- és színváltozásban nyilvánul meg.
  • Felületi  korhadás: a  korhadás  kezdeti  szakasza,  amelyet  elszíneződött  csíkok,  vagy  foltok  jellemeznek,  és  ahol  az  átlagos  szöveti  továbbá  szilárdsági  jellemzők  többé-kevésbé  változatlanok maradnak (a döntés előtt, vagy a tárolás alatt jelenik meg).
  • Vörös  korhadás: a  cellulózt  és  hemicellulózt  bontó  gombák  által  okozott  korhadás,  morzsálódó ligninvázat eredményezve.
  • Fehér  korhadás: általában  a  fa  színét  fakító,  cellulózt,  hemicellulózt  és  lignint  bontó  gombák által okozott korhadás.
  • Puha  korhadás: a  cellulózt  és  hemicellulózt  bontó mikro-gombák  által  okozott  korhadás,  amely jelentősen csökkenti a faanyag szilárdsági tulajdonságait.
  • Gödrös  korhadás: korhadás,  melynél  a  károsodás  kis,  általában  lencse  alakú  területekre, vagy gödrökre korlátozódik.
  • Szíjács korhadás: a szíjácsra korlátozódó korhadás.
  • Geszt korhadás: a gesztre korlátozódó korhadás.
  • Tölgy  barnulás: a  lábonálló  tölgy  gesztjére  korlátozódó  biológiai  károsodás,  amelyet kezdeti stádiumban barna, lángnyelv alakú elszíneződések jellemeznek.
  • Barnabél: néhány  fafaj  (elsősorban  kőris)  gesztjének  abnormális,  fekete,  vagy  sötétbarna  elszíneződése. Nem társul szükségképpen korhadással.
  • Tőkorhadás: a tőrészre korlátozódó korhadás; általában a lábonálló fában jön létre.

A különböző farontó rovarok által okozott fahibák

  • Fúrt lyuk: a faanyagban rovarok által rágott lyuk, vagy alagút.
  • Tűhegynyi lyuk: nem több mint 2 mm átmérőjű fúrt lyuk.
  • Fekete lyuk:  fúrt lyuk, amelynek fala sötéten elszíneződött.   (A sötét elszíneződés jelzi, hogy a rovar károsítása befejeződött.)
  • Fehér lyuk: fúrt lyuk, amelynek fala megegyezik a faanyag színével.
  • Aktív faanyag fertőzés: olyan fertőzés, ahol élő rovarok vannak jelen és folytatják károsítást.

Fabeton[szerkesztés]

(fa adalékanyagú úsztatott beton)

könnyűbeton-féle


Fagyapot[szerkesztés]

Hőszigetel anyag, legtöbben heratekta néven ismerik. Általában a koszorú szigetelésére alkalmazzák oly módon, hogy a fagyapot kiváltja a külsõ zsalu helyét és így öntik ki a koszorút.

Falak[szerkesztés]

Falazó zsinór[szerkesztés]

megkönnyíti az egyes téglasorok külső élének pontos beállítását, illetve a téglasor felső élének egyenletességét

Falazóhabarcs[szerkesztés]

Téglák kötõanyaga. A hagyományos helyszínen kevert kötõanyag helyett egyre gyakrabban használják ezt a zsákos anyagot. Víz hozzáadásával készül el a falazóhabarcs, ami ezáltal idõ -és pénz megtakarítást tesz lehetõvé.

Falcolás[szerkesztés]

bádogszélek egymásra hajtása, ill. összeillesztése

Falegyen[szerkesztés]

a födém alatti utolsó téglasor neve, arra kerül a koszorú, illetve a gerendák

Fali gázkazán[szerkesztés]

A fali gázkazánok, mint nevükből is kiderül, falra szerelhetőek. Jellemzően kis súllyal rendelkeznek, és jó érintésvédelemmel vannak ellátva ezért fürdőszobában is elhelyezhetőek.
Előnyeik a kis helyigény és a kis súly.

Falszegély[szerkesztés]

Bádogos kifejezés. Ahol a féltető felső széle függőleges fallal találkozik, oda falszegélyt, vagy más néven falszegő lemezt helyeznek, hogy ezáltal megvédjék az épület falát a felcsapódó esővíztől.

Falszegélylemez[szerkesztés]

csaknem derékszögben meghajtott lemezcsík
Lásd: Falszegély

Fangli[szerkesztés]

fándli

Hagyományos habarcs kimeréséhez majd falazáshoz és falon történő elterítéshez használt nyeles kőművesszerszám (serpenyő).

Fazettázás[szerkesztés]

Felületi megmunkálás (csiszolás, polírozás, díszcsiszolás) általában üvegen vagy tükrön. Több rétegben, többféle szögben történhet, élcsiszoláson és a felületi fényességen kívül mintákat is kialakíthatunk.

Fedélhéjazat[szerkesztés]

héjazat, tetőfedés

A tetőszerkezet csapadékzáró része.

Fedélszerkezet[szerkesztés]

A tetőszerkezet teherhordó része, amely hordja és rögzíti a fedélhéjazatot.
Fedés típusok: fémlemez fedés, pikkely fedés, nagyelemes fedés, egyéb fa- kéve- és tekercsfedés.
Fémlemez (táblás és szalag-) fedések
Lásd: Fémlemez fedéstípusok alkalmazása

vízhatlan, forrasztott kötésű fedések

fokozottan vízzáró, korckötésű táblafedések
fokozottan vízzáró, korckötésű szalagfedések
vízzáró, lécezett fedések
Pikkely fedések
égetett agyag cserépfedés
  • síkcserép
  • hódfarkú cserép (kettős fedés, lovag vagy korona fedés, egyszeres fedés)
  • hornyolt szalagcserép fedés
  • kolostor (barát, apáca) fedés
  • égetett agyag, sajtolt cserépfedés (és holland fedés)

sajtolt betoncserép fedések:

  • alpesi, markant, hódfarkú íves, téglány, stb.

szálerősítésű cementlemez fedés (Eternit)

  • szabályos kettős (angol) palafedés
  • szabvány (francia) palafedés

bitumenes zsindelyfedések:

  • Nagyelemes fedések
  • szálerősítésű cement (műanyag) hullámlemezfedések
  • nagyelemes fedések profilozott fémlemezekből

Egyéb fa- kéve- és tekercsfedés

  • fafedések
  • kévefedés
  • lágylemez, tekercsfedések

Fedélidom[szerkesztés]

Az építmény tetőfelületeinek összessége.

A fedélidom részei:

  • tetőfelület
  • taréj (gerinc)
  • él (élgerinc)
  • vápa (hajlat)
  • orom él (oromszegély)
  • eresz (eresz-szegély)
  • csúcs

Fedélszék[szerkesztés]

fedélszerkezet, tetőszerkezet

A hagyományos fa magastető tartószerkezete.

A fedélszék szerkezeti elemei:

Fedélszék elemei-3.png
  • talpszelemen
  • derékszelemen (középszelemen)
  • taréjszelemen (gerincszelemen)
  • szarufa
  • fogópár (cimborapár)
  • kakasülő (fogófa)
  • sárgerenda
  • kötőgerenda
  • vízcsendesítő
  • ferde dúc (ferde támasz)
  • székoszlop
  • könyökfa (karpánt)
  • gáncsfa
  • torokgerenda
  • vihardeszka (viharléc)
  • heveder (hevederpár)
A tetőszerkezetek szerkezetileg két nagy csoportba sorolhatóak: a szarufás fedélszékek, és a szelemenes fedélszékek. A szarufás fedélszékek esetén minden szaruállás egyforma, míg szelemenes fedélszékek esetén megkülönböztetünk fő- és mellékszaruállásokat.

Szarufás fedélszékek:

Fedélszék elemei-2.png
  • üres fedélszék
  • torokgerendás fedélszék
  • egy állószékkel gyámolított torokgerendás fedélszék
  • két állószékkel gyámolított torokgerendás fedélszék
  • alul feszített szarufás fedélszék
  • rácsos tartó (rácsos szaruzatú) fedélszék

Szelemenes (oromgerendás) fedélszékek:

Fedélszék elemei-1.png
  • ollós fedélszék (ollólábas szelemenes)
  • egy állószékes fedélszék (egy állásos)
  • szelemenes fedélszék hosszúágassal
  • két állószékes fedélszék (két állásos)
  • dűltszékes fedélszék (dőlt széklábas)
  • bakdúcos fedélszék
  • három állószékes fedélszék (három állásos)
  • manzárd fedélszerkezet
  • süllyesztett állószékes fedélszék
  • négy állószékes fedélszék
  • egyszeres függesztőműves
  • kétszeres függesztőműves
  • függesztőműves fedélszék
  • függesztő- feszítőműves fedélszék

Fejelő tégla[szerkesztés]

Hosszanti irányban felezett, vagy harmadolt kisméretű tégla.


Felbeton[szerkesztés]

Felbeton a burkolat fogadószerkezete. Úsztatott aljzatbeton az a felbeton, amelyiknél az úsztatóréteg (hő- vagy hangszigetelés) az aljzat és a fal találkozásánál függőlegesen fel van "hajlítva". : Padlófűtéshez vagy egyéb igényű aljzathoz esztrichet használunk.

Nyíl.gif Lásd még: Aljzatbeton Beton Esztrich

Feles-, negyedes-, háromnegyedes tégla[szerkesztés]

keresztirányban darabolt tégla, a szükséges rész mérete alapján

Felhúzni a falat[szerkesztés]

rakni a sorokat, vagyis növelni a fal magasságát

Félnyeregtető[szerkesztés]

Fellépő magasság[szerkesztés]

a lépcsőfokok magassága

Felújítás[szerkesztés]

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (jókarbantartási) építési tevékenység.

Fekvőszelemen[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A olyan szelemen, amelynek keresztmetszetében a hosszabb oldalak vízszintesek.

Feszített beton[szerkesztés]

Nagy húzószilárdságra tervezett vasbeton szerkezet. Leginkább gerendák, tartószerkezetek készítésére használják a feszítést.

Feszítőmű[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

Az olyan tartószerkezet, amelynél a vízszintes tartógerendát egy vagy több pontban alulról támasztó, fölfeszített dúc tartja.

Fiókgerenda[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A mellék szaruállások szarufáinak bekötésére szolgáló vízszintes gerendadarab, amely a fiókváltó gerendába csatlakozik.

Fiókkiváltó gerenda[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A fiókgerendákra merőleges, azok terheit a kötőgerendának átadó vízszintes teherhordó elem.

Float üveg[szerkesztés]

"Felületen úszó technológiával" készült, sík, víztiszta (színező anyag nélküli) építészeti üveg, U=3,4 W/m2K (4 mm) A float üvegről bővebben angolul a wikipedián

Fokhegy sor[szerkesztés]

élére, foghegyre állított téglasor, az ilyen falat "kant fal"-nak is nevezik

Folyosó[szerkesztés]

Önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös használatú közlekedő.

Fógli[szerkesztés]

Gömbölyített simító eszköz a felmenő fal és a mennyezet találkozásához.

Fogófa[szerkesztés]

A szarufákat a tetõsík középtáján összefogó gerendákat hívjuk fogófának, vagy más néven torokgerendának. A szarufák mindkét oldalán lévõ fogófáját fogópárnak is hívják.


Fogópár[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem) , cimborapár

A két vízszintes helyzetű palló vagy gerenda, amelyek a szembeálló szarufákat, a szelemeneket és az oszlopokat összefogják. A hagyományos fa tetőszerkezet, fedélszék szerkezeti eleme.

Nyíl.gif Lásd még: Fedélszék Tetőszerkezet

Fotocellás ajtó[szerkesztés]

  1. Fotocellás üvegajtó típusok
  2. Fotocellás ajtó vezérlés
  3. Íves fotocellás ajtó

Födém[szerkesztés]

Az épületet szintekre osztó, vízszintes, teherhordó szerkezet. (a fed, föd szavakból)

Födémszerkezet[szerkesztés]

Födémszerkezet.PNG
Előregyártott elemekből (vasbetongerenda, béléstestek) a helyszínen összeállított szerkezet. A vasbetongerenda és a béléstestek közötti hézagot - még a további terhelés előtt - betonnal töltik fel.

Födémpanel[szerkesztés]

Az MF körüreges födémpanelek nagy teherbírású és fesztávolságú előregyártott betonelemek. 6 fajta gyártómodellel 9 - 22.5 m-ig szinte minden tetszőleges hosszméret akár ferde véggel is megoldható vele.

Földszint[szerkesztés]

Olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában és legfeljebb 0,70 m-rel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá.

Főfal[szerkesztés]

Az építmény teherhordó és külső, függőleges falazata.

Fő szaruállás[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

A fedélszerkezet azon keresztmetszete, amely a szelemenek alátámasztásának rendszerét meghatározza.

Fő szaruállásköz[szerkesztés]

(Tetőszerkezet)

A két főszaruállás közötti távolság.

Főhomlokzat[szerkesztés]

A főhomlokzat kapuja fontosabb utcára vagy térre nyílik, szinte mindig ezen nyílik az épület főbejárata

Fózolás[szerkesztés]

Rézsútos, általában 45°-os ferde vágás, gérbe vágás.

Fogazott glettvas[szerkesztés]

Ragasztóhabarcs elterítéséhez használt eszköz.

Franciaerkély[szerkesztés]

francia erkély

Erkélylemez nélküli, (esetleg minimális kilépő) erkély. Gyakorlatilag egy korláttal ellátott erkélyajtó. Megkönnyíti a gyors szellőztetést.

Fröcskölés[szerkesztés]

egy kézbevett fadarabhoz ütögetik a színező kőporba mártott, seprű szerű nyírfavesszőt

Fuga[szerkesztés]

a téglák közötti vízszintes vagy függőleges hézag; illesztés, ereszték

Fugázás[szerkesztés]

hézagolás, tömítés

Fugázó habarcs[szerkesztés]

ezzel az anyaggal töltik ki a hézagot

Fundamentum[szerkesztés]

az építmény alapja, alapzata

Függesztő oszlop[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

Alul nem támaszkodó, kizárólag húzott szerkezeti elem.

Függesztőmű[szerkesztés]

(Tetőszerkezeti elem)

Az olyan tartószerkezet, amelyben a kötőgerenda a függesztő oszlopon függ. A felkötések száma szerint egyszeres vagy kettős lehet.

Függőfolyosó[szerkesztés]

A homlokzat síkjából konzolosan kinyúló nyitott folyosó.

Nyíl.gif Lásd még: Folyosó

Függőón[szerkesztés]

függő

A függőleges meghatározására használt zsinóros eszköz.

Fűtő gázkazán[szerkesztés]

A modern fűtő gázkazánok legtöbbje nevével ellentétben nemcsak fűtési célokra használható, hiszen váltószelep beépítésével használati meleg víz előállításra, indirekt tárolók fűtésére is képesek. Így helyettesítheti a külön vízmelegítőt.







|}|}|}