Állatok/Cincérfélék/Zöld tölgycincér
< Állatok | Cincérfélék
Zöld tölgycincér
- (Callimus angulatus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az zöld tölgycincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon, cserjéken élő faj.
- Eurázsiában (az Ibériai-félszigettől Kis-Ázsián keresztül Észak-Iránig) és Észak-Afrikában honos. A Brit-szigetekről és Skandináviából hiányzik. Magyarországon nem ritka, a hegy- és dombvidékek lakója.
- A testhossza 7-10 mm. Testalkata karcsú, megnyúlt. A szárnyfedők oldalvonala párhuzamos vagy kissé homorú. Teste egyszínű fémeszöld vagy fémeskék. A csápok a tőíz kivételével feketék vagy barnák. Előtora olyan hosszú, mint amilyen széles; kétoldalt és középen a tövénél nagy, sima dudorok láthatók; a többi részén durván pontozott, nagyon hosszú, felálló szőrökkel. Fényes szárnyfedői durván és sűrűn pontozottak. A hím potrohának 2. szelvényén széles, aranysárga szőrkefe található. Lábainak hosszú szőrei elállók.
- A meleg és száraz élőhelyeket kedveli. Lárvája különféle lombos fák (többnyire tölgy, de bükk, gyertyán, kőris, galagonya, stb. is) nemrég elhalt vékonyabb (2-8 cm átmérőjű) ágaiban fejlődik. A kéreg alatt kezd rágni, majd kifejlődve mélyebbre hatol a fába.
- Fejlődése 1-2 évig tart. Nyár végén, ősszel bebábozódik, pár hét múlva kikel az imágó, amely a bábkamrában telel. A bogár április-júliusban rajzik. Nappal aktív, főleg virágzó bokrokon, fákon (berkenye, vadrózsa, galagonya, tölgy, stb) tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Zöld tölgycincér
