Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Rovarok/Cincérfélék/Borókacincér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3155 bájt

Állatok

Borókacincér


Borókacincér
Borókacincér
(Semanotus russicus, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovarok! - Eszmei értéke:5 000,- Ft. (2016)


A borókacincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában honos, borókán élő bogárfaj.
A testhossza 7-18 mm, testalkata megnyúlt. Szárnyfedői élénksárgák vagy narancssárgák, fekete rajzolattal, míg teste, lábai, csápjai feketék, bár a csápok utolsó szelvényei barnák vagy vörösesek. A csápok végig szőrözöttek. Rágói nagyok, előreállók. Szemei félhold alakúak, körülívelik a csápok tövét.
Feje, előtora és az első csápszelvények kiálló, erős szőrökkel vannak borítva. A fej és az előtor felszíne sűrűn, durván pontozott. Az előtor korongjának sima dudorai nagyok és kiemelkedők. Az előtor oldala kerek, valamivel a középvonala fölött a legszélesebb. A szárnyfedők közötti pajzsocska (scutellum) fekete. A szárnyfedők szélessége a vállnál a legnagyobb, színük narancssárga, végük fekete és középtájt egy-egy nagy, kerek, barnásfekete folt látható rajtuk. A pajzsocska környékén halványabb sötét háromszög látható. Felszínük közepesen erősen, sűrűn, mintázat nélkül pontozott és finoman szőrözött. Lábai hosszúak, erőteljesek.


Közép- és Délkelet-Európában, Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában, a Közel-Keleten és a Kaukázusban honos. Elterjedésének északi és nyugati határa Csehországban található. Magyarországon az alföldi borókásokban és a hegyvidékeken fordul elő.
Mind az imágó, mind a lárva a közönséges borókán, ritkábban erdeifenyőn, illetve a kertekben, parkokban ültetett tujákon, díszborókákon fordul elő. A kéreg alatt áttelelő imágó már az első melegebb tavaszi napokon (általában márciusban, az alföldi borókásokban akár februárban is) előbújik. Este és éjjel aktív. A virágokat nem látogatja, a borókabokrokon lehet megtalálni. Lárvája a boróka meggyengült vagy éppen elhalt ágainak, törzsének kérge alatt fejlődik, ahol széles (7-10 mm-es), ürülékkel, hulladékkal tele járatokat rág. A lárva által megtámadott ág messziről felismerhető, levelei elszáradnak, megvörösödnek. Második életévében ősszel horog alakú bábkamrájában bebábozódik, majd kikel az imágó, amely ugyanitt áttelel.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Borókacincér

A Wikimédia Commons tartalmaz Borókacincér témájú médiaállományokat.