Állatok/Cincérfélék/Zöld korongcincér
< Állatok | Cincérfélék
Zöld korongcincér
- (Callidium aeneum, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az zöld korongcincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, fenyőfákon élő faj.
- Eurázsiában honos Franciaországtől Dél-Szibériáig. Inkább Közép- és Észak-Európában gyakori. A Kárpátokban elterjedt, de ritka faj. Magyarországon a Dunántúlon (Pápa, Kőszeg, Sopron) ismertek állományai.
- A testhossza 8-15 mm. Testalkata erőteljes, feje sok más cincérhez hasonlóan a test tengelyére merőlegesen, lefelé mutat. Az előtor oldalai kidomborodók, a szárnyfedők oldalvonala lefelé kissé szélesedő. Alapszíne barna, felül fémeszöld vagy rezeszöld árnyalatú, szőrei nagyon ritkák, majdnem csupasz. Az előtor nagyon finoman és sűrűn pontozott, a nőstény esetében oldalt sűrűn szemecskés és ráncolt; míg a hímnél középen bőrszerűen finoman ráncolt és lapos, kétoldalt meglehetősen éles határral, az aláhajló szegélyig igen durván ráncolva pontozott. A szárnyfedőkön elmosódott hosszanti bordák és harántlécek emelkednek ki, amelyek durva recézetet alkotnak; a szárnyfedők felső harmada elmosódottan pontozott.
- Lárvája különféle fenyőfélék (erdeifenyő, luc, jegenyefenyő, vörösfenyő; ritkán lombos fák is) nemrég elpusztult, meggyengült, beteg ágaiban vagy vékony törzseiben (többnyire 3-10 cm átmérőjű) a kéreg alatt él.
- Fejlődése 1-2 évig tart. Nagy, széles-lapos galériákat rág, majd kifejletten befúrja magát a fába és horog alakú bábkamrát készít. Az imágó májustól júliusig rajzik, általában a fenyők ágain, törzsén látható. Alkonyatkor aktív, néha napközben is repül.
- Magyar Wikipédia: Zöld korongcincér
