Állatok/Cincérfélék/Vörösnyakú virágcincér
< Állatok | Cincérfélék
Vörösnyakú virágcincér
- (Dinoptera collaris, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az vörösnyakú virágcincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
- Eurázsiában honos, a Pireneusoktól Kis-Ázsián és a Kaukázuson keresztül Nyugat-Szibériáig. Magyarországon a lomberdőkben, lombos fákon élő gyakori faj.
- A testhossza 6-9 mm. Az előtor oldalvonalai felülnézetben kiszélesedők, hátsó pereme jóval szélesebb az elsőnél. Kiálló vállai lekerekítettek, a vállon túl a szárnyfedők oldalvonalai párhuzamosak. Alapszíne fekete, lábai, gyenge fémes fényű szárnyfedői szintén feketék; előtora és potroha vörös. Ismertek színváltozatai, ahol az előtoron elmosódott szélű fekete folt található, esetleg teljesen fekete. Az előtor elöl nem befűződött, középen nem benyomott. Csápjai a szemek elülső szegélyének magasságában erednek. Feje és előtora finoman és szórtan pontozott, felületén felálló, finom szőrökkel. A szárnyfedők pontozása elöl durva, de nem ráncolt, hátrafelé fokozatosan finomodik, a csúcs előtt elenyésző, ráspolyszerű.
- Lárvája különböző lombos fák (főleg tölgy, de nyír, körte, juhar, kőris, nyár, alma, som, stb. is) elszáradt törzsének, ágának, felső gyökerének kérge alatt él, ahol törmelékkel tele galériákat rág.
- Fejlődése két évig tart, a második telelése előtt a lárva a talajban bábkamrát készít, ahol áttelel és tavasszal bebábozódik. Az imágó májustól júliusig rajzik. Nappal aktív, többnyire virágzó erdei fákon, bokrokon, ernyősökön tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Vörösnyakú virágcincér
