Állatok/Cincérfélék/Völgycincér
< Állatok | Cincérfélék
_Syn.-_Strangalia_arcuata_(Panzer,_1793)_Female_(28458411990).png)
Völgycincér
- (Leptura annularis, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Védett rovarok! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. (2016)
- Az völgycincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon élő faj.
- Eurázsiában honos, Nyugat-Európától egészen Japánig. Magyarországon ritka; a Kárpátokban mindenütt előfordul, de sehol sem gyakori.
- A völgycincér testhossza a hím esetében 12-18 mm, a nőstény 15-23 mm-es. Testalkata megnyúlt, karcsú. Az előtor oldala ívelő, hátsó pereme kiszélesedő; szárnyfedői ék alakúak, oldalvonalaik a válltól kezdve keskenyednek. Alapszíne fekete, a szárnyfedőkön négy sárga keresztszalag húzódik, közülük az első a szárnyfedők felső peremét követve erősen ívelt. Felszínét, főleg az előtort és a hasoldalt lesimuló, aranysárga szőrök fedik. A nőstény csápjai és lábai sárgák, combjainak töve többé-kevésbé sötét. A hím csápjainak csak a vége világos, és a lábai feketék. Az előtor nagyon sűrűn, ráncosan pontozott, a szárnyfedő a vállbütyök belső oldalán hosszan, laposan benyomott.
- Lárvája különféle lombos fák (főleg éger, de mogyoró, fűz, nyár, nyír, hárs, tölgy, juhar, zelnicemeggy, stb. is) korhadó törzsében, ágaiban fejlődik.
- Életciklusa 2-3 évig tart. Az imágó június-augusztusban rajzik. Nappal aktív, főleg különböző virágokon (pl. ernyősök vagy málna) tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Völgycincér
