Állatok/Cincérfélék/Törpecincér
< Állatok | Cincérfélék
_(3420835373).jpg)
Törpecincér
- (Gracilia minuta, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az törpecincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon, bokrokon élő faj.
- Eurázsiában (az Ibériai-félszigettől Japánig) és Észak-Amerikában honos. Magyarországon elterjedt, helyenként nem ritka faj. Valószínűleg a mediterrán térségből származik, onnan terjedt el egész Európában, majd behurcolták Észak-Amerikába is.
- A törpecincér a legkisebb európai cincérek közé tartozik, testhossza 2,5-7 mm. Az előtor alakja változatos: sokkal hosszabb, mint amilyen széles; néha nagyon karcsú, oldalai majdnem párhuzamosak, máskor viszont rövidebb és oldalai erősebben íveltek; közepe lapos. Szárnyfedőinek oldalvonalai kissé széttartóak. Színe fénytelen barna, csápjai, lábai világosabb sárgásbarnák. Felületét finom szürke szőrök fedik, amely a szárnyfedőkön a pajzsocska mögött a szegély felé irányulnak. Az előtor finoman és sűrűn, a szárnyfedői durvábban, de ritkásan pontozottak. A pontok köze az előtoron fényes, a szárnyfedőkön finoman recézett, a szárnyfedők pontozása a csúcs felé elenyésző.
- Lárvája különféle lombos fák és bokrok (fűz, nyír, tölgy, gesztenye, bükk, gyertyán, mogyoró, galagonya, kecskerágó, kökény, rózsa, szeder, berkenye, varjútövis stb.; ritkán fenyőben is) vékony, száraz ágaiban fejlődik; néha a vesszőkből font kosarakból, más tárgyakból tömegesen bújuk elő.
- Fejlődése legalább 2 évig tart. Az imágó júniustól szeptemberig rajzik, többnyire a tápnövényeken tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Törpecincér
