Állatok/Cincérfélék/Tölgyfa-rőzsecincér
< Állatok | Cincérfélék
Tölgyfa-rőzsecincér
- (Exocentrus adspersus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A tölgyfa-rőzsecincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon élő faj.
- Európában honos, az Ibériai-félszigettől Dél-Oroszországig, illetve a Kaukázusig. A Brit-szigetekről hiányzik. Magyarországon országszerte megtalálható, előfordul az alföldi erdőkben is, de a hegy- és dombvidékeken gyakoribb.
- A testhossza 5-8 mm. Az előtor oldalain egy-egy kis tüske látható, szárnyfedőinek oldalvonalai kb. kétharmadukig párhuzamosak. Színe világosabb vagy sötétebb barna, a szárnyfedők középvonala mögött zegzugos sötét harántsáv húzódik. A szárnyfedőket 3-4 sorban elhelyezkedő fehéres szőrfoltocskák díszíti, ezek között nagyobb, sörtés pontok sorakoznak. A harmadik csápíz alul-felül egyaránt hosszú, elálló, sörteszerű szőrökkel.
- Lárvája különböző lombos fák (elsősorban tölgy, de nyír, éger, bükk, gyertyán is) 1-7 cm vastag ágaiban fejlődik. Főleg a napfénynek kitett fák száraz ágaiban él, eleinte a kéreg alatt rág, majd a szijáccsal táplálkozik. Életciklusa két évig tart, majd a második áttelelés után tavasszal a fába rágott szabálytalan bábkamrában bebábozódik. A kamra kijárata nagyjából ovális.
- Az imágó májustól augusztusig június-júliusban (június közepétől július közepéig a leggyakoribb) rajzik. Alkonyatkor és éjjel aktív, a mesterséges fény vonzza. Napközben többnyire az ágak alsó felén rejtőzik.
- Magyar Wikipédia: Tölgyfa-rőzsecincér
