Állatok/Cincérfélék/Szerecsencincér
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Szerecsencincér
.jpg)
Szerecsencincér
- (Leptura aethiops, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az szerecsencincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon élő faj.
- Eurázsiában honos, Nyugat-Európától egészen Kamcsatkáig. Magyarországon szórványosan, ritkán fordul elő, a Fertő-tó mellett, Sopron, Zirc, Martonkáta, Debrecen, Pálháza környékén ismertek állományai.
- A testhossza a hím esetében 10-16 mm, a nőstény 11-17 mm-es. Testalkata megnyúlt, karcsú. Az előtor oldala ívelő, hátsó pereme kiszélesedő; szárnyfedői ék alakúak, oldalvonalaik a válltól kezdve keskenyednek. Színe fekete, felszínét sötétbarna vagy fekete, alsó oldalát szürkés vagy sárgásfehér szőrök fedik. Az előtor nagyon sűrűn és durván pontozott, a szárnyfedők pontozása felül az előtoréhoz hasonló, de sokkal gyérebb és sekélyesebb, hátrafelé a pontozás fokozatosan finomodik. A szárnyfedők töve a vállon csak lapos, de nem hosszant benyomott.
- Lárvája különféle lombos fák (éger, nyír, fűz, hárs, gyertyán, nyár, tölgy, stb., ritkán fenyő is) elhalt, korhadó, gombafonalakkal átszőtt törzsében, tönkjében él. Fejlődése két évig tart, majd tavasszal bebábozódik.
- Az imágó májustól augusztusig rajzik. Nappal aktív és többnyire különféle virágokon (rózsafélék, ernyősök, fészkesvirágúak) tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Szerecsencincér
