Állatok/Cincérfélék/Szeplőlapucincér
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Szeplőlapucincér
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Szeplőlapucincér]]
Szeplőlapucincér
- (Phytoecia uncinata, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az szeplőlapucincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lágyszárú növényeken élő faj.
- Közép- és Délkelet-Európában honos. Magyarországon a domb- és alacsonyabb hegyvidékeken elterjedt, de nem gyakori faj.
- A testhossza 5-9 mm. Az előtor henger alakú, valamivel hosszabb a szélességénél, oldalai csak kissé íveltek. A szárnyfedők oldalvonalai a vállaktól a végéig keskenyednek. Színe acélkék fényű fekete. Az előtor durván és sűrűn pontozott, a pontok egymástól jól elkülönítettek. A fej pontozása finomabb, és a homlokon szórt, a szárnyfedők a tövükön durván és sűrűn, hátrafelé ritkábban és finomabban pontozottak. A hím első és második haslemezének végén középen nagy, hátrafelé hajló kampós fog áll ki. Felszínét finom, szürke szőrök fedik, a pajzsocska, az előtor középvonala és kétoldalt egy-egy sáv kissé dúsabban szőrözött, emiatt világosabbnak látszik.
- Lombos erdők szélén, tisztásain fordul elő. Lárvája szeplőlapu és gyöngyköles gyökereiben és szárának alsó szakaszában él.
- Életciklusa egy évig tart. Az imágó április végétől júniusig rajzik, többnyire a tápnövényeken tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Szeplőlapucincér