Állatok/Cincérfélék/Rőt hengercincér
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Rőt hengercincér
Rőt hengercincér
- (Obrium cantharinum, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az rőt hengercincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon élő faj.
- Eurázsiában honos, a Pireneusoktól Szibériáig. A Brit-szigetekről kipusztult. Magyarországon szórványosan fordul elő, többek között Budapest, Csepel, Kalocsa, Ágasegyháza, Debrecen, Makó, Sopron, Bátorliget környékén ismertek állományai.
- A testhossza 5,5-10 mm. Az előtor nagyjából téglalap alakú, de hátsó pereme kissé keskenyebb, oldalaiból egy-egy bütyök áll ki; a szárnyfedők oldalvonalai kb. harmadukig párhuzamosak, majd kiszélesednek. Színe vörösessárga, lábai és csápjai általában sötétebbek, barnák vagy feketék. Homloka a szemek között nagyon keskeny, hosszanti középbarázdája elenyésző, fekete szemei erősen kiállók, domborúak. Szárnyfedői domborúak, durván pontozottak, a pontozás egyenletes, és csak a vége felé elmosódott, fényes. A mellvég oldallemeze fényes, sima, se nem pontozott, se nem szőrös.
- Lárvája különféle idős lombos fák (elsősorban nyár, de tölgy, nyír, fűz, alma, berkenye, akác, vadrózsa stb.) elhalt vagy elhalóban lévő ágaiban vagy vékonyabb törzseiben (0,5-20 cm átmérő között) fejlődik. A kéreg alatt rágva a szijácsba mélyen behatoló, hosszanti galériákat készít, amelyet sűrűn megtölt finom rágcsáléka.
- Két telelés után tavasszal a fában horog alakú bábkamrát készít és bebábozódik. Az imágó április végétől augusztusig rajzik. Este és éjszaka aktív, a mesterséges fény vonzza. Többnyire a tápnövényen vagy virágzó cserjéken, bokrokon tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Rőt hengercincér
