Állatok/Cincérfélék/Parányi fűcincér
Megjelenés
< Állatok | Cincérfélék
Parányi fűcincér
- (Phytoecia pustulata, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az parányi fűcincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, fészkesvirágzatú növényeken élő faj.
- Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig. Magyarországon elterjedt, gyakori faj.
- A testhossza 5-9 mm. Az előtor jelentősen szélesebb a hosszánál, oldalai íveltek; a szárnyfedők oldalvonalai a vállaktól a végéig keskenyednek. Alapszíne fekete, szárnyfedőin gyenge ólmos fénnyel. Az előtor közepén hosszúkás, tojásdad, narancsvörös folt látható az elülső és hátulsó szegélytől nagyjából egyforma távolságra. Az előtor közepe ormósan kiemelkedő. A lábak combjai (a tövük és térdel kivételével), valamint az elülső láb lábszára narancsvörös. A potroh utolsó haslemeze narancssárgás. Az előtor felülete nagyon sűrűn és hosszirányban ráncolva pontozott.
- Lárvája különféle fészkesvirágzatú növények (cickafark, gilisztaűző varádics, margaréta, stb.) szárának alsó részében és gyökerében él.
- Életciklusuk egy évig tart. Az imágó áprilistól júliusig rajzik, többnyire a tápnövényein tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Parányi fűcincér