Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Cincérfélék/Parányi fűcincér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1884 bájt

Állatok

Parányi fűcincér


Parányi fűcincér
Parányi fűcincér
(Phytoecia pustulata, Syn: -)
Más neve(i): -


Az parányi fűcincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, fészkesvirágzatú növényeken élő faj.
Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig. Magyarországon elterjedt, gyakori faj.
A testhossza 5-9 mm. Az előtor jelentősen szélesebb a hosszánál, oldalai íveltek; a szárnyfedők oldalvonalai a vállaktól a végéig keskenyednek. Alapszíne fekete, szárnyfedőin gyenge ólmos fénnyel. Az előtor közepén hosszúkás, tojásdad, narancsvörös folt látható az elülső és hátulsó szegélytől nagyjából egyforma távolságra. Az előtor közepe ormósan kiemelkedő. A lábak combjai (a tövük és térdel kivételével), valamint az elülső láb lábszára narancsvörös. A potroh utolsó haslemeze narancssárgás. Az előtor felülete nagyon sűrűn és hosszirányban ráncolva pontozott.
Lárvája különféle fészkesvirágzatú növények (cickafark, gilisztaűző varádics, margaréta, stb.) szárának alsó részében és gyökerében él.
Életciklusuk egy évig tart. Az imágó áprilistól júliusig rajzik, többnyire a tápnövényein tartózkodik.


Magyar Wikipédia: Parányi fűcincér
A Wikimédia Commons tartalmaz Parányi fűcincér témájú médiaállományokat.