Állatok/Cincérfélék/Nyurgacincér
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Nyurgacincér
.jpg)
Nyurgacincér
- (Strangalia attenuata, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az nyurgacincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon élő faj.
- Eurázsia mérsékelt és mediterrán régióiban honos, a Pireneusoktól egészen Japánig. Magyarországon országszerte előfordul, nem ritka.
- A hímjének testhossza 11−17 mm, a nőstény 12-18 mm-es. Testalkata karcsú, megnyúlt. Az előhát hátulsó pereme jóval szélesebb az elsőnél; szárnyfedőinek oldalvonalai végig keskenyednek, végük kihegyesedő. Teste fekete; csápjai, lábai (a hátulsó combok kivételével), valamint a potroha részben vörösbarna. Szárnyfedői sárgásbarnák, csúcsuk fekete, és rajtuk három széles, fekete haránt-sáv látható; a varrat is fekete. Szőrei lesimulók, aranysárgák. Az előtor a tövén kétoldalt alig bemélyedt, a hátulsó szegély ugyanott mélyen öblös, közepe sűrűn pontozott, a pontozás sekély és kissé ráspolyszerű. A szárnyfedők pontozása finom és szórt.
- Lárvája különféle lombos fák (mogyoró, gesztenye, tölgy, hárs, nyír, nyár, éger, szil, stb., de ritkán fenyő is) korhadó törzsében (többnyire annak alsó részén, vagy a tönkjében) él.
- Fejlődése két évig tart. Az imágó júniustól szeptemberig elejéig rajzik. Nappal aktív, többnyire virágokon tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Nyurgacincér
