Állatok/Cincérfélék/Nagy kutyatejcincér
< Állatok | Cincérfélék
Nagy kutyatejcincér
- (Oberea euphorbiae, Syn: -)
- Más neve(i): magyar kutyatejcincér
- A nagy kutyatejcincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, Európában honos, kutyatejféléken élő bogárfaj.
- Európában honos, Svájctól a Kaukázusig. Közép- és Délkelet-Európában a leggyakoribb.
- A testhossza 13-19 mm. Alakja megnyúlt, karcsú. Feje a test tengelyére merőlegesen, lefelé mutat. A fej fekete, de elöl, a szájszerveknél többé-kevésbé kiterjedten vörös színű. A csápok sötétek, tizenegy ízből állnak; a hímeknél majdnem elérik a test végét míg a nőstényeknél a szárnyfedők közepén túl nyúlnak. A fekete előhát középen a legszélesebb és hátul valamivel kevésbé keskenyedik, mint elöl. A sötétszürke szárnyfedők szabálytalanul pontozottak, elöl durvábban, a vége felé finomabban; végük külön-külön lekerekített.
- A lábak viszonylag rövidek, a kinyújtott hátsó lábak nem érik el a második potrohszelvény hátsó szélét. Színük a potroh hasi oldalához hasonlóan. A lábszár (tarsus) négy ízből állónak tűnik, mivel a negyedik íz nagyon kicsi és a harmadik lebenyei eltakarják. A karmok a tövüknél fogazottak.
- A lárva különféle kutyatejfajok, elsősorban a mocsári kutyatej szárában fejlődik. Rágása a növény pusztulásával jár. Fejlődése egy évig tart. Az imágó május-júniusban bújik ki a bábból.
- Magyar Wikipédia: Nagy kutyatejcincér
