Állatok/Cincérfélék/Mandula-légycincér
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Mandula-légycincér
Mandula-légycincér
- (Molorchus kiesenwetteri, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az mandula-légycincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
- Eurázsiában honos, Közép- és Dél-Európától Kis-Ázsián át a Kaukázusig és Északnyugat-Iránig. Magyarországon elterjedt, de ritka, lombos fákon élő, többek között Budapest, Kalocsa, Dabas, Őszöd, Siófok, Sukoró, Pápa, Magyaróvár, Sopron, Bátorliget környékén ismertek állományai.
- A testhossza 4-7 mm. Testalkata karcsú, megnyúlt. Az előtor oldalai ívesek, a szárnyfedők csökevényesek, kb, a kétötödéig fedik a potrohot; alóluk kilátszanak a hártyás repülőszárnyak. Alapszíne fekete; szárnyfedői barnássárgák, de csúcsuk fekete; a csápok és lábak vörösesbarnák. Szárnyfedői a csúcs előtt harántbemélyedéssel, és a varraton a pajzsocska mögött is bemélyedtek. Az előtor egyenletesen és durván, szórtan pontozott (az egész felületük fényes, kiemelkedő sima dudorok nélkül); a szárnyfedők szórtan, de az előtornál finomabban pontozottak.
- Bozótos legelők, felhagyott gyümölcsösök, elhanyagolt kertek lakója. Lárvája különféle lombos fák és bokrok (elsősorban rózsafélék: alma, körte, szilva, mandula, kökény, galagonya, vadrózsa, stb.) nemrég elhalt, vékony ágaiban (max. 1 cm vastag) él.
- Egy évig fejlődik, majd nyár végén a fában bebábozódik. Az imágó május-júniusban rajzik, többnyire a tápnövény lombjaiban tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Mandula-légycincér
