Állatok/Cincérfélék/Magyar zsályacincér
< Állatok | Cincérfélék
Magyar zsályacincér
- (Agapanthiola leucaspis, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Védett rovarok! - Eszmei értéke: 5 000,- Ft. (2016)
- magyar zsályacincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
- Eurázsiában honos, a Kárpát-medencétől és a Balkántól a Kaukázuson át Közép-Ázsiáig és Dél-Szibériáig. Magyarországon csak szórványosan fordul elő meleg, száraz élőhelyeken. Legnagyobb ismert populációja a budai Sas-hegyen található, de előfordul Esztergom, Simontornya, Székesfehérvár, Tapolca, Kalocsa környékén is.
- A testhossza 6-14 mm. Alakja megnyúlt, karcsú. Feje a többi cincérhez hasonlóan a test tengelyére merőlegesen, lefelé mutat. Színe fémfényű kék vagy zöldeskék, a pajzsocskát és a melloldalakat fehér, molyhos szőrök fedik. Felülete egyébként majdnem csupasz, csak a szárnyfedőkön található nagyon rövid, felálló, gyér szőrözet. Előháta hosszabb a szélességénél, keskeny, hengeres. A szárnyfedők szélei nagyjából párhuzamosan futnak, a végük egyenként kihegyesedő. A fej és az előhát finoman és sűrűn, a szárnyfedők nagyon durván és sűrűn, helyenként ráncolva pontozottak. Csápjai egyszínűek, ízei nem gyűrűzöttek. A szemek alsó lebenye nagyon kicsi, emiatt pofái igen hosszúak.
- Száraz, meleg rétek, sztyeppek lakója. Lárvája polifág [1], különféle lágyszárú növények szárában él. Fejlődése egy évig tart. Az imágó május-júniusban rajzik.
- Magyar Wikipédia: Magyar zsályacincér
- ↑ A polifág (görögül: sokevők) állatok sokféle táplálékfélét fogyasztanak.