Állatok/Cincérfélék/Kecskecincér
< Állatok | Cincérfélék
Kecskecincér
- (Tragosoma depsarium, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kecskecincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
- Előfordul Észak-Európában, Észak-Oroszországban, Szibériában és Észak-Amerikában, valamint a Pireneusok és az Alpok területén. Elterjedése alapján boreoalpesi fajnak tartják.
- Magyarország faunaterületén rendkívül ritka, és eddig csak Szlovákiából (Morva vidéke), a Tátrából és a Velebit-hegységből (Delnice, Jasenak. Stirovaca, Trnovae, Ostarija, Konjsko) ismert.
- Előfordulására Magyarországon a nyugati határszél fenyveseiben van esély, de az 1980-as években egy alkalommal a Zempléni-hegységből is előkerült. Csak öreg, száraz, kivágott vagy kidőlt törzsekben, rönkökben, olykor a fák gyökérzetében található.
- A kecskecincér 16-33 milliméter hosszúságú. Barnásvörös színű, a fej, az előtor háta és a mell felálló sárga szőrzettel fedett. Szemei igen nagyok, ez különösen a hímek esetében szembetűnő. A két nem jól megkülönböztethető: a nőstény csápjának hosszúsága alig éri el a testhossz felét, míg a hím csápja az állat egész testénél messzebbre nyúlik. A nőstény előtora kisebb és szemcsézettebb, a hímé nagyobb és felülete egyenletesebb. Szárnyfedői szélesebbek, mint az előtor, elmosódottan, bőrszerűen pontozottak, felületükön 3-5 gyenge bordával.
- A kecskecincér 1000 méter feletti erdei fenyvesekben vagy lucfenyvesekben él gyakran az ácscincér társaságában, ahol idős fák is vannak, alkalmas helyen alacsonyabban is.
- A bogár július közepétől augusztusig repül. Éjszakai állat, a nappalt rejtekhelyen tölti, s csak alkonyatkor bújik elő. Fényre is repül, főleg a hímek.
Forrás: Magyar Wikipédia: Kecskecincér
