Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Cincérfélék/Hosszúcsápú vércincér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3060 bájt

Állatok

Hosszúcsápú vércincér


Hosszúcsápú vércincér
Hosszúcsápú vércincér
(Purpuricenus kaehleri, Syn: Calamobius filum)
Más neve(i): Purpuricenus kaehleri


Védett rovarok! - Eszmei értéke: 10 000,- Ft. (2016)


A hosszúcsápú vércincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
Európában honos, Észak-Spanyolországtól az Urálig. Inkább déli faj, Észak-Európából (Brit-szigetek, Skandinávia, Észak-Németország) hiányzik, Közép-Európában ritka. Magyarországon országszerte előfordul, de ritka, elsősorban a száraz, meleg tölgyesek lakója.
A testhossza 13-24 mm. Alakja megnyúlt, karcsú. Feje a többi cincérhez hasonlóan a test tengelyére merőlegesen, lefelé mutat. Teste fekete, a szárnyfedői vörösek, a varraton egy nagy, megnyúlt tojás alakú fekete folt látható, amely sem a szárnyvéget, sem a pajzsocskát nem éri el. A folt mérete változó lehet, néha eléri a pajzsocskát, sőt az egész szárnyfedő fekete lehet; máskor két apró pontra redukálódik. Az előtor általában fekete, néha különböző kiterjedésű vörös foltokkal; esetenként vörös alapszínű, fekete foltokkal. Az előhát felszíne finoman és szórtan szőrözött, inkább csupasznak tűnik; emellett sűrűn és durván pontozott. Oldalaiból egy-egy hegyes tüske áll ki.
A cincér főként száraz és félszáraz gyepekben él, de ártéri élőhelyeken is megtalálható. Cirkummediterrán bogárfaj, hazánkban az elmúlt időkben igen ritkán fordult elő.
Lárvája polifág, különféle lombos fák (főleg tölgy, szelídgesztenye, bükk, fűz, nyár, gyümölcsfák) száraz, vékonyabb ágaiban fejlődik. Két-három évig fejlődik. Az imágó májustól júliusig rajzik, Közép-Európában és a Dél-Urálban többnyire a a fák lombkoronájában koronáján vagy a száraz fák törzsén tartózkodik. A mediterrán régióban a bogarak a bokrok, lágyszárú növények virágait is gyakran látogatják.
Tápnövénye a franciaperje (Arrhenatherum elatius) és a siskanádtippan (Calamagrostis epigejos). A lárva a fűfélék szárának tövében él, fejlődése egy évig tart. Az imágók, melyek főként alkonyatkor aktívak, május közepe után jelennek meg.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Hosszúcsápú vércincér

A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúcsápú vércincér témájú médiaállományokat.