Állatok/Cincérfélék/Hegyi virágcincér
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Hegyi virágcincér
,_Skole,_Lviv_Oblast,_Ukraine_(50544934472).jpg)
Hegyi virágcincér
- (Stictoleptura scutellata, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az hegyi virágcincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon élő faj.
- Nyugat-, Közép- és Dél-Európában, valamin Kis-Ázsiában honos, az Ibériai-félszigettől a Kaukázusig és Észak-Iránig. A Kárpátokban gyakori, Magyarországon ritka, a középhegységek magasabb részein fordul elő (Mecsek, Kőszegi-hegység, Soproni-hegység, Bükk, Balaton-felvidék, Budai-hegység, stb.).
- A testhossza 12−21 mm. Az előhát hátulsó pereme jóval szélesebb az elsőnél; a hím szárnyfedőinek oldalvonalai végig keskenyednek, a nőstényé közel párhuzamosak. Egész teste fekete, a felületi szőrei rövidek és sötétek. A hímek pajzsocskája ezüstösen, a nőstényé aranysárgán szőrözött, utóbbinál az előtor hátulsó peremén sárga szőrszegély látható. Szárnyfedőik elülső harmada igen durván és mélyen pontozottak, majd a vége felé fokozatosan finomodik, de a pontok élesen bemélyedtek, és a köztereik recézettek. Feje nagyon sűrűn és durván, az előtor még durvábban pontozott, de a pontozás kevésbé sűrű. A Kárpátokban előfordul barnássárgás szárnyfedőjű színváltozat is.
- Lárvája különféle lombos fák (főleg bükk, de tölgy, gyertyán, nyír, gesztenye, stb. is) elhalt, de még nem korhadó törzsében vagy vastagabb (legalább 10-12 cm) ágaiban él.
- Fejlődése két-három évig tart. Az imágó május végétől szeptemberig rajzik. Nappal aktív, a hím többnyire virágokon, a nőstény a potenciális tápnövényeken (fákon) tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Hegyi virágcincér
