Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Cincérfélék/Hegyi tönkcincér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Állatok

Hegyi tönkcincér


Hegyi tönkcincér
Hegyi tönkcincér
(Saphanus piceus, Syn: -)
Más neve(i): -


Az hegyi tönkcincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon és fenyőkön élő faj.
Európa hegyeiben honos: az Alpokban, a Kárpátokban, az Észak-Balkánon és a Kaukázusban. Magyarországon ritka, a Budai-hegyekben, a Pilisben (Dobogókő), a Kőszegi- és Soproni-hegységben találták meg.
A testhossza 13-19 mm. Testalkata erőteljes; az előhát oldalai domborúak és a középvonalnál egy-egy kis tüske áll ki belőlük. A szárnyfedők oldalvonalai kb. a kétharmadukig párhuzamosak. Egész teste fénylő fekete vagy szurok-barna színű, felülete finoman szőrös. A fej és az előtor durván pontozott; az utóbbi fénylő, sima középvonallal, és gyakran még korongján is 1-1 fénylő mezőcskével. A szárnyfedők pontozása finomabb és szórtabb, szőrzete ferdén felálló, sörteszerű, köztereik fényesek. A mellvég sűrűn, finoman, ráncosan pontozott
Árnyékos, nyirkos völgyekben, hegyoldalakban fordul elő. Lárvája különféle lombos fák (éger, mogyoró, bükk, gyertyán, nyír, fűz, stb.) és néha fenyők (luc és jegenyefenyő) elhalt, korhadó tönkjeiben, gyökereiben, kidőlt törzsében él.
Fejlődése három évig tart, majd a fában, néhány cm-es mélységben bebábozódik. Éjjel aktív, nappal a kéreg vagy kövek, fatörzsek alá rejtőzik. A mesterséges fény vonzza.


Magyar Wikipédia: Hegyi tönkcincér
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi tönkcincér témájú médiaállományokat.