Állatok/Cincérfélék/Hegyi tönkcincér
Megjelenés
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Hegyi tönkcincér

Hegyi tönkcincér
- (Saphanus piceus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az hegyi tönkcincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon és fenyőkön élő faj.
- Európa hegyeiben honos: az Alpokban, a Kárpátokban, az Észak-Balkánon és a Kaukázusban. Magyarországon ritka, a Budai-hegyekben, a Pilisben (Dobogókő), a Kőszegi- és Soproni-hegységben találták meg.
- A testhossza 13-19 mm. Testalkata erőteljes; az előhát oldalai domborúak és a középvonalnál egy-egy kis tüske áll ki belőlük. A szárnyfedők oldalvonalai kb. a kétharmadukig párhuzamosak. Egész teste fénylő fekete vagy szurok-barna színű, felülete finoman szőrös. A fej és az előtor durván pontozott; az utóbbi fénylő, sima középvonallal, és gyakran még korongján is 1-1 fénylő mezőcskével. A szárnyfedők pontozása finomabb és szórtabb, szőrzete ferdén felálló, sörteszerű, köztereik fényesek. A mellvég sűrűn, finoman, ráncosan pontozott
- Árnyékos, nyirkos völgyekben, hegyoldalakban fordul elő. Lárvája különféle lombos fák (éger, mogyoró, bükk, gyertyán, nyír, fűz, stb.) és néha fenyők (luc és jegenyefenyő) elhalt, korhadó tönkjeiben, gyökereiben, kidőlt törzsében él.
- Fejlődése három évig tart, majd a fában, néhány cm-es mélységben bebábozódik. Éjjel aktív, nappal a kéreg vagy kövek, fatörzsek alá rejtőzik. A mesterséges fény vonzza.
- Magyar Wikipédia: Hegyi tönkcincér