Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Cincérfélék/Gödrösnyakú cincér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3475 bájt

Állatok

Gödrösnyakú cincér


Gödrösnyakú cincér
Gödrösnyakú cincér
(Criocephalus rusticus, Syn: -)
Más neve(i): -


Az gödrösnyakú cincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
Eurázsiában (az Ibériai-félszigettől egészen Japánig), Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon a hegy- és dombvidékek őshonos és telepített fenyveseiben gyakori.
A hímjének testhossza 10-25 mm, a nőstény 14-29 mm-es. Alakja viszonylag erőteljes, az előtor felülről nézve nagyjából kör alakú, a szárnyfedők oldalvonalai párhuzamosak. Egész teste világos- vagy sötétbarna, felszínét nagyon finom, lesimuló szőrök fedik. Az előtor és a fej nagyon sűrűn, ráncolva pontozott, hosszanti középvonala gyengén bemélyedő, kétoldalt egy-egy hajlott, hosszanti bemélyedéssel. A szárnyfedőkön két-két hosszanti, jól látható borda található; erőteljesen pontozott és a pontok közeiben sűrűn szemcsézett. Szemeit hosszú, felálló szőrök fedik. A hátulsó lábfej harmadik íze majdnem a tövéig kikanyarított.
Lárvája különféle fenyőfélék (főleg erdei- és feketefenyő, ritkábban luc, jegenyefenyő, vörösfenyő is) elhalt törzsében, tuskóiban, földön heverő, korhadó törzsekben fejlődik. A kitermelt faanyagban is megtelepszik és rontja annak minőségét. A lárva eleinte a kéreg alatt él, majd ahogy fejlődik, egyre beljebb rág. Életciklusa 2-3 évig tart. A fa hossztengelyével párhuzamos bábkamrája két végét durva, szálas rágcsálékkal zárja le. A lárva előre elkészíti a kirajzáshoz az ovális röpnyílást. Az imágó május végétől szeptemberig rajzik. Alkonyatkor és éjjel aktív, nappal a kidőlt fatörzsek alján, farakásokban, kéregrepedésekben tartózkodik. A mesterséges fény vonzza.
Másodlagos károsító. Csak tűlevelűeket támad meg. Fenyvesekben, fatelepeken rajzik július-augusztus hónapokban. Petéit a kéregbe rakja. A kikelő álcák először a kéreg alatt, majd a faanyag rostirányába rágnak. Később a bél irányába beljebb húzódnak. Rágásuk feltűnően keskeny, ovális keresztmetszetű, vonaluk kevéssé hullámvonalszerű.
A bábozás rendszerint a szíjácsban történik. Az álcamenetek és a bábbölcső furatliszttel, parányi forgácsdarabkákkal és ürülékcsomókkal béleltek. Beépített faanyagokban, épületekben csak abban az esetben fordul elő, ha fertőzött, nedves faanyaggal a bogár petéit, vagy álcáit behurcolják. Jelentős károkat okozó károsító rovarfaj.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia: Gödrösnyakú cincér
A Wikimédia Commons tartalmaz Gödrösnyakú cincér témájú médiaállományokat.