Állatok/Cincérfélék/Foltoslábú légycincér

Állatok

Foltoslábú légycincér

---

Foltoslábú légycincér

Foltoslábú légycincér

(Molorchus umbellatarum, Syn: -)

Más neve(i): -

Az foltoslábú légycincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.

Európában és Nyugat-Ázsiában honos a Brit-szigetektől a Kaukázuson át Északnyugat-Iránig. Magyarországon a hegy- és dombvidékeken elterjedt, lombos fákon, cserjéken élő, gyakori faj.

A foltoslábú légycincér testhossza 5-9 mm. Testalkata karcsú, megnyúlt. Az előtor oldalai ívesek, a szárnyfedők csökevényesek, kb. a kétötödéig fedik a potrohot; alóluk kilátszanak a hártyás repülőszárnyak. Alapszíne fekete vagy sötétbarna; csápjai és lábai vörösbarnák, de a középső és hátulsó combok töve a bunkóig sárga; szárnyfedői barnás- vagy vörösessárgák, de tövük, oldalaik és végük kissé sötétebb. Az előtor durván pontozott, a középen és elöl kétoldalt kiemelkedő dudorai viszonylag nagyok, simák, fényesek, a töve előtt a harántbenyomat mélyebb. Csápja karcsúbb, hosszabb, ízei az ötödiktől kezdve erősen megnyúltak, az ötödik íz majdnem másfélszer hosszabb, mint a negyedik, hátrahajlítva a hatodik íz vége eléri a szárnyfedők csúcsát, a harmadik csápíz sokkal rövidebb, mint az első.

Lárvája különféle lombos fák és bokrok (vadrózsa, szeder, almafa, som, fagyal, kecskerágó, fanyarka, gesztenye stb.) elhalt vékony ágaiban él. Először a kéreg alatt rág, majd behatol a fába is. Két évnyi fejlődés után horog formájú bábkamrát készít, lárvaként áttelel, majd tavasszal bebábozódik.

Az imágó áprilistól júliusig rajzik. Nappal aktív és többnyire virágzó cserjéken, fákon, ernyősökön tartózkodik, de megtalálhatók a bokrok elhalt ágain is.

Magyar Wikipédia: Foltoslábú légycincér