Állatok/Cincérfélék/Foltos fenyvescincér
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Foltos fenyvescincér
Foltos fenyvescincér
- (Monochamus galloprovincialis, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az foltos fenyvescincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, fenyőkön élő faj.
- Eurázsiában (az Azori-szigetektől Észak-Mongóliáig és Dél-Szibériáig), valamint Észak-Afrikában honos.
- A testhossza 12-26 mm. A nagyjából négyzetes előtor oldalaiból egy-egy nagy, tompa tüske áll ki, a szárnyfedők oldalvonalai kb. kétharmadukig párhuzamosak. Feje és rágói lefelé irányulnak, szemei alig domborodnak ki. A hím csápjai kb 2,5 testhossznyiak, míg a nőstényé valamivel túlnyúlnak a potrohvégen. A csápok első íze feltűnően vastag, a többi íz tövének világos szőrei miatt a csáp gyűrűzöttnek tűnik. A hím elülső lábai valamivel hosszabbak a nőstényénél. Alapszíne barnásfekete, de testét sárgás vagy szürkés szőrfoltok tarkítják, amelyek a szárnyfedőn három bizonytalan határú keresztsávba rendeződnek. A hímek kisebbek és sötétebbek. A faj jellegzetessége, hogy a pajzsocskát sűrű sárga szőrzet borítja, de a töve közepén egy kis sáv szőrtelen marad.
- Lárvája a tűnyalábos fenyők (Pinus nemzetség, főleg erdeifenyő és feketefenyő) meggyengült vagy elhalt ágaiban, ritkán vékonyabb (20-25 cm vastag) törzsében él. A nagyobb fákon jellemzően csak a kisebb, vékonyabb kérgű ágakat támadja meg. A lárva a kéreg alatt rágja széles, némileg a szijácsba is behatoló galériáit, amelyek idővel összeolvadnak. A rágcsálékot a kérgen ejtett nyíláson át kiszórja. Az idős lárva a fában készít járatokat, majd bábkamrát.
- Életciklusa egy, ritkán két évig tart. Az imágó májustól szeptemberig rajzik. Nappal aktív, többnyire a tápnövényén tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Foltos fenyvescincér
