Állatok/Cincérfélék/Foltos darázscincér
< Állatok | Cincérfélék
Foltos darázscincér
- (Chlorophorus herbstii, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az foltos darázscincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
- Eurázsiában honos, Franciaországtól Nyugat-Szibériáig. A Brit-szigetekről hiányzik. Magyarországon a hegyvidékeken szórványos, ritka faj, többek között Keszthely, Őszöd, Pápa, Sopron, Szentlőrinc, Szeged, Budapest, Debrecen környékén ismertek állományai.
- A testhossza 8-15 mm. Testalkata karcsú. Az előtor felülnézetben tojásdad alakú, a szárnyfedők oldalvonala a kidomborodó vállak után kb. kétharmadukig párhuzamos. Alapszíne fekete, de egész testét sűrű, lesimuló, sárgászöld vagy szürkészöld szőrök fedik. Az előtor közepét egy nagy, kétoldalt pedig egy-egy kis fekete, szőrmentes folt díszíti. Az előtor skulptúrája a fekete korongfolton jól látható, igen durván szemcsézve pontozott. A szárnyfedők tetején egy-egy C alakú, középen és a csúcs előtt pedig egy-egy harántos fekete folt található; amelyek a varratot nem, de a szegélyt többnyire elérik.
- Lárvája különböző lomblevelű fák (hárs, bükk, tölgy, gyertyán, szil, stb.) meggyengült vagy elhalt, vékonyabb-vastagabb (5-35 cm) ágaiban, törzsében fejlődik. Szabálytalan galériái a kéreg alatt és a fában váltakoznak. A kifejlett lárva bábkamrát készít, amelynek kijáratát vékony faréteg takarja, vagy törmelékkel dugaszolja el.
- Két-három évig fejlődik, majd tavasszal bebábozódik. A bogár június-júliusban rajzik, többnyire a fákon vagy virágzó cserjéken, ernyősökön tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Foltos darázscincér
