Állatok/Cincérfélék/Feketevállú darázscincér
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Feketevállú darázscincér
Feketevállú darázscincér
- (Chlorophorus sartor, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az feketevállú darázscincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
- Eurázsiában honos, az Ibériai-félszigettől Kis-Ázsián és a Közel-Keleten keresztül Észak-Iránig. A Brit-szigetekről és Skandináviából hiányzik. Magyarországon elterjedt, lombos fákon, bokrokon élő, gyakori faj.
- A feketevállú darázscincér testhossza 6-10 mm. Testalkata karcsú. Az előtor felülnézetben tojásdad alakú, a szárnyfedők oldalvonala a kidomborodó vállak után kb. kétharmadukig párhuzamos. Színe fekete. A domború előtor szemecskézett, gyéren, finoman, csak lesimuló szőrökkel fedett, amely a skulptúrát nem fedi be. A szárnyfedőket sűrű, lesimuló, fekete szőrök fedik, vállán nincs fehér szőrfolt. Sűrű, fehéres szőrökből alkotnak rajzolatot rajta: fehér az előtor töve, a pajzsocska, a szárnyfedőkön 2 vékony és ívelt harántvonal (melyek közül az első előrefelé a varrat mentén a pajzsocskáig, de oldalt csak a korong közepéig ér, a hátulsó harántcsík eléri az oldalszélt és a varrat mellett is az elülső harántcsík magasságáig megnyúlt) egy váll mögötti rézsútos oldalfolt, a szárnyfedők csúcsa, valamint alsó oldalán a mellközép és mellvég oldallemezei és a kétoldalt a potrohlemezek hátulsó szegélye.
- Lárvája különféle lomblevelű fák és bokrok (gesztenye, bükk, tölgy, szil, dió, galagonya, kökény, akác, zanót, pisztácia stb.) elszáradt ágaiban él, majd kora tavasszal a fában bebábozódik.
- Fejlődési ideje 2 év. A bogár májustól kora szeptemberig rajzik. Nappal aktív, többnyire virágokon (gyakran ernyősökön) tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Feketevállú darázscincér
