Állatok/Cincérfélék/Feketeszélű virágcincér
Megjelenés
< Állatok | Cincérfélék



Feketeszélű virágcincér
- (Anastrangalia dubia, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az feketeszélű virágcincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
- Európában honos Északkelet-Spanyolországtól a Kaukázusig, főleg a hegyvidékek lakója. A Brit-szigetekről és Skandináviából hiányzik. Magyarországon ritka, Kőszeg és Sopron környékéről ismert, de a Kárpátokban gyakori, fenyőfákon élő bogárfaj.
- A feketeszélű virágcincér hímjének testhossza 8,5-14 mm, a nőstény 10-16,5 mm-es. Alakja viszonylag karcsú, a szárnyfedők oldalvonalai kissé ívesek, vállai kiugróak, lekerekítettek. Alapszíne fekete, a hím szárnyfedői fénylő sárgásbarnák, széles fekete oldal- és csúcsszegéllyel; a varratuk is fekete. A nőstény szárnyfedői fénytelen téglavörösek, a fekete oldalszegély keskeny: a vállnál a legszélesebb, és hátrafelé fokozatosan keskenyedik; a csúcsszegély keskeny; a varrat mentén nagy, elmosódott folt látható, amely olykor a varratnál osztott. A folt lehet egészen halvány vagy hiányozhat; egy másik színváltozatnál az egész bogár fekete. A szemek mögötti halánték hosszú, alig keskenyedő, a nyaknál hirtelen befűződik és ettől hátul az oldalszöglete élesebben vagy tompán kiálló.
- Lárvája különféle fenyők (luc, erdeifenyő, jegenyefenyő) elhalt törzsében (kidőlt, kéregvesztett, nedvesen korhadó fák, vagy a még álló, kiszáradt fenyők alsó részeiben) él. Néha még élő, beteg fák elhalt részeiben is megtalálható. Életciklusa két évig tart.
- A faanyagban - nem messze a felszíntől - bábozódik. Az imágó májustól augusztusig rajzik. Nappal aktív, többnyire virágokon (főleg ernyősvirágzatúakon) tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Feketeszélű virágcincér