Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Cincérfélék/Fekete gyalogcincér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3458 bájt

Állatok

Fekete gyalogcincér


Fekete gyalogcincér
Párzás
Fekete gyalogcincér
(Dorcadion aethiops, Syn: -)
Más neve(i): -


A fekete gyalogcincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
A fűz-gyökércincér testhossza 15-25 mm. A nőstény általában jóval nagyobb és kissé zömökebb. Testalkata megnyúlt, vállai szélesen kiemelkedőek, tora keskeny, a szárnyfedők a hím esetében erősen, a nősténynél kevésbé keskenyednek a vége felé. Teljes felső felszínén finom, aranyszín szőrök borítják. Hasi oldalának szőrzete igen sűrű. Feje és előtora fekete, a szárnyfedők színe változatos, a feketétől a halványbarnáig terjedhet; lehet egyszínű, de a vállak vagy a szárnyfedők közötti varrat lehet világosabb. Feje felül hosszában benyomott a nagy és erősen kidomborodó szemek között. Csápjai sötét színűek, de legalább az első ízük világosabb. A harmadik csápíz kissé hosszabb mint az ötödik, néha csak olyan hosszú, mint a negyedik. Előtora megnyúlt, kétoldalt egy-egy nagy dudorral. A szárnyfedők a vállnál a legszélesebbek, és fokozatosan keskenyednek a vége felé. Felszíne finoman és durván pontozott, a beszúrások helyenként sorokba rendeződnek. Karcsú lábai igen hosszúak, a comb (femur) és a lábszár (tibia) közép- vagy sötétbarna, az ötszelvényes lábfej (tarsus) fekete.
Eurázsiában honos a Brit-szigetektől a Bajkál-tóig. Északon Skandinávia déli részéig hatol, az Alpokban 2200 méterig megtalálható. Száma az utóbbi évtizedekben a ipari erdőkezelés miatt megcsappant. Közép-Európában a dombságok, középhegységek erdeinek lakója. Magyarországon általánosan elterjedt, mérsékelten gyakori.
A nyílt vagy felszakadozó lomberdőket kedveli, sűrű, virágzó bokrokkal teli erdőszéli növényzettel. Kifejlett példányaival május közepétől júliusig, egyes években augusztusig találkozhatunk. Különféle virágok (ernyősök, galagonya, bodza, fészkesvirágúak stb.) virágporával táplálkoznak, erőt gyűjtenek a párzás előtt.
A nőstények különféle lombos fák (tölgy, szil, bükk, fűz, kőris, nyár, éger, gyümölcsfák, stb.) korhadó törzse, tuskója, gyökere mellé, a talajba rakják le petéiket. A kikelő lárvák befúrják magukat a kéreg alá és ott rágják a faanyagot; az idősebb lárvák mélyebbre, a xilémbe is behatolnak.
Fejlődése két-három évig tart és végül 3,5-4 cm-esre gyarapszik. A gyökerek közül a fél cm átmérőjűekben is megtalálhatók. A korhadó gyökérbe rágott bábkamrában vagy 5-10 cm mélyen a talajban bebábozódik és tavasszal kikel az imágó. Egyes esetekben a kifejlett rovar ősszel vagy télen is kibújhat a bábból, de tavaszig akkor is a bábkamrában marad.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia: Fekete gyalogcincér
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete gyalogcincér témájú médiaállományokat.