Állatok/Cincérfélék/Fűzfa-rőzsecincér
< Állatok | Cincérfélék
_(10.3897-zookeys.805.29660)_Figure_4_(cropped).jpg)
_(10.3897-zookeys.805.29660)_Figure_4_(cropped).jpg)
Fűzfa-rőzsecincér
- (Exocentrus stierlini, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az fűzfa-rőzsecincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, fűzfákon élő faj.
- Közép-Európa keleti felén honos, a Kárpát-medencétől Lengyelországig és Nyugat-Ukrajnáig. Magyarországon ritka, a Budapest melletti Háros-szigeten ismert állománya.
- A testhossza 4-6 mm. Az előtor oldalain egy-egy kis tüske látható, szárnyfedőinek oldalvonalai kb. háromnegyedéig párhuzamosak. Színe barnásvörös, a szárnyfedőket borító világos szőrök sárgásfehérek. A szárnyfedők középvonala mögött széles, sötét harántcsík látható, amely mind elöl, mind hátul élesen határolt; ezenkívül a pajzsocska mögött, az oldalszéleken és a szárnyfedő végén is található egy-egy elmosódott szélű sötét folt.
- Lárvája fűzfák (elsősorban csigolyafűz és hamvas fűz) száraz ágaiban fejlődik. A 0,5-3 cm átmérőjű ágakat preferálja; eleinte a kéreg alatt, majd a fában rág. Hosszanti galériákat készít (hosszuk akár 10 cm is lehet, szélességük 2-2,5 mm), ahol a kéreg alatt még egy nagyon vékony (0,1 mm) faréteget is meghagy. A galéria apró nyílással nyílik a külvilágra, amit finom törmelékkel dugaszol el.
- Fejlődése egy-két évig tart, majd a fában 7-12 mm hosszú és 3,5-4 mm széles bábkamrát készít, ahol bebábozódik. Az imágó június-augusztusban rajzik.
- Magyar Wikipédia: Fűzfa-rőzsecincér
