Állatok/Cincérfélék/Díszes ecsetcincér
Megjelenés
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Díszes ecsetcincér
Díszes ecsetcincér
- (Pogonocherus decoratus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A díszes ecsetcincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, fenyőkön élő faj.
- Európa mérsékelt övi zónájában honos az Ibériai-félszigettől Nyugat-Oroszországig. A Brit-szigetekről hiányzik. Magyarországon ritka, többek között Sopron, Veszprém, Balatonlelle, Porva, Budapest környékén ismertek állományai.
- A testhossza 4-6 mm. Az előtor oldalaiból egy-egy tompa tüske áll ki, a szárnyfedők oldalvonalai kb. a kétharmadukig párhuzamosak. Alapszíne fekete, de testét sűrű, szürkés-barnás szőrzet fedi. A szárnyfedők harmadánál széles, nagyon rézsútos világos sáv található, amely csak középen határolt élesebben és a szegélyt nem éri el; a vállborda mentén elmosódott. Mögötte keskenyebb fekete csík látszik. Szárnyfedői rokonaiénál sokkal laposabbak, hátul a csúcs felé laposan lejtősek, szőrzete egyenletesebb, világosabb, kevésbé foltos. A szárnyfedők bordái gyengén fejlettek. A fejtetőn a szemek mögött nincs sötétbarna szőrfolt.
- Lárvája fenyők (főleg erdeifenyő és a Pinus nemzetség többi tagja, de luc és jegenyefenyő is) vékonyabb (kb. 1 cm vastag) elhalt ágaiban él. Eleinte a kéreg alatt rág, majd mélyebbre húzódik a fába és végül horog alakú bábkamrában bebábozódik.
- Fejlődése két évig tart. Az imágó nyár végén kel ki és az avarban vagy kéregrepedésekben áttelel. Kora tavasztól június közepéig rajzanak, többnyire a fenyők ágain tartózkodnak.
- Magyar Wikipédia: Díszes ecsetcincér