Állatok/Cincérfélék/Bordó virágcincér
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Bordó virágcincér
Bordó virágcincér
- (Stictoleptura erythroptera, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A bordó virágcincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon élő faj.
- Dél-Európában, Közép-Európa déli részén és Kis-Ázsiában honos, a Pireneusoktól a Kaukázusig. Magyarországon a hegyvidékeken szórványosan fordul elő, a Bakonyból, a Mecsekből és a Kőszegi-hegységből ismert.
- A testhossza 12-19 mm. Az előhát hátulsó pereme jóval szélesebb az elsőnél; szárnyfedőinek oldalvonalai végig keskenyednek. Teste fekete, szárnyfedői egyszínű barnásvörösek; lábai barnák vagy barnásvörösek, de az elülső comb vége és a lábszár, valamint a középső lábszár és a lábfejízek világosabb barnák vagy sárgásbarnák. A szárnyfedők pontozása sokkal durvább mint az előtoron, különösen középen. Az előtor pontozása durva és sűrű, helyenként összefolyó, sűrű szőrei hosszúak és barnák.
- Lárvája különféle lombos fák (bükk, tölgy, gesztenye, vadgesztenye, stb.) élő törzsének vagy vastag ágainak odvaiban fejlődik, ahol a fa gesztje melletti 1-5 cm vastag, elhalt, vörösbarnára színeződött szíjácsban él.
- Fejlődése legalább három évig tart. Az imágó májustól augusztusig rajzik. Nappal aktív, többnyire a megfelelő tápnövényeket keresi, csak ritkán látogatja a virágokat.
- Sajátos tápanyagigénye miatt csak idős erdőkben fordul elő, ahol nincs erdőgazdálkodás vagy meghagyják az öreg fákat.
- Magyar Wikipédia: Bordó virágcincér
