Állatok/Cincérfélék/Boróka-háncscincér
Megjelenés
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Boróka-háncscincér
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Boróka-háncscincér]]
Boróka-háncscincér
- (Phymatodes glabratus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A boróka-háncscincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, borókán élő faj.
- Európában (az Ibériai-félszigettől Ukrajnáig és a Kaukázusig) és Észak-Afrikában honos. Magyarországon szórványos és ritka, többek között Debrecen, Szigetcsép, Kalocsa, Kőszeg környékén ismertek állományai.
- A boróka-háncscincér testhossza 5-9 mm. Az előtor oldalai ívesek, hátsó pereme keskenyebb az elülsőnél; a szárnyfedők oldalvonalai kb. háromnegyedükig párhuzamosak. Teste barna, a csápok, lábak, szárnyfedők töve, varrata és oldalszegélye világosabb. A mellközép nyúlványa hosszú, a középső csípőket elválasztja egymástól. Az előtor egyenetlen és közepe mindenütt durván pontozott, fényes, a pontozás helyenként ráncolt. Feje még sűrűbben, ráncolva pontozott, szárnyfedői végig sűrűn és durván pontozottak, a pontok olykor harántul összefolynak. A felületén lévő szőrök hosszúak és elállóak.
- Lárvája a boróka (ritkán fenyő vagy ciprus) elhaló vagy elszáradt ágának, törzsének kérge alatt él.
- Életciklusa egy évig tart. A kifejlett lárva áttelel, majd a fába fúrt horog alakú bábkamrában bebábozódik. Az imágó áprilistól júniusig rajzik.
- Magyar Wikipédia: Boróka-háncscincér