Állatok/Cincérfélék/Bársonyos fenyvescincér
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Bársonyos fenyvescincér
Bársonyos fenyvescincér
- (Monochamus saltuarius, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A bársonyos fenyvescincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lucfenyőkön élő faj.
- Eurázsiában honos: Közép- és Kelet-Európában; valamint Szibériában és a Távol-Keleten. Kelet-Ázsiában a Monochamus saltuarius saltuarius, Európában a Monochamus saltuarius occidentalis alfaja él. A Kárpátokban elterjedt, Magyarországon csak Kőszeg környékén találták meg. Európában igen ritka volt, de a fenyőpusztulások miatt helyenként gyakorivá vált.
- A testhossza 11-22 mm. A nagyjából négyzetes előtor oldalaiból egy-egy kis tüske áll ki, a szárnyfedők oldalvonalai kb. háromnegyedükig párhuzamosak. Alapszíne sötétbarna vagy fekete, a szárnyfedőket és az előtort számos sárgás szőrfolt márványozza. A csápdudorok belső szöglete élesen kiemelkedik. A pajzsocska sárgás szőrzete középen sima vonallal kettéosztott. A szárnyfedők csak a tövükön erősebben pontozottak és kissé szemcsézettek, hátrafelé a pontozás finom és szórt.
- Európában a hegyvidéki fenyvesek lakója. Lárvája a lucfenyő (ritkán erdeifenyő) meggyengült, beteg, vagy nemrég elpusztult ágaiban (általában 2-6 cm vastag, de max. 12 cm) él. Fiatalom a kéreg alatt rág, majd a faanyagban készíti szabálytalan galériáit.
- Fejlődése két évig tart, majd a második telelése után a fában készített bábkamrában bebábozódik. Az ág felszínén kerek kijárati nyílása mutatja a bogár jelenlétét.
- Az imágó május végétől augusztus elejéig rajzik, többnyire kidöntött fatörzseken, kidőlt vagy még álló, de beteg fenyőkön tartózkodik és a vékony gallyak kérgét fogyasztja.
- Magyar Wikipédia: Bársonyos fenyvescincér
