Állatok/Cincérfélék/Aranyszőrű galagonyacincér
< Állatok | Cincérfélék
Aranyszőrű galagonyacincér
- (Grammoptera ustulata, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A aranyszőrű galagonyacincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
- Európában (a Pireneusoktól a Kelet-Balkánig), Kis-Ázsiában és a Kaukázusban honos. Magyarország domb- és alacsonyabb hegyvidékein elterjedt, lombos fákon, bokrokon élő, nem ritka faj.
- Az testhossza a hím esetében 5−7 mm, a nőstény 6−9 mm-es. Az előtor oldala íves, az alsó pereménél kiszélesedő; szárnyfedőinek oldalvonalai majdnem a végükig nagyjából párhuzamosak. Alapszíne fekete, de fejét ritkás, előtorát és a szárnyfedőket (a szárnyfedők végének kivételével) sűrű, a skulptúrát is elfedő, lesimuló, vörhenyessárgás szőrözet fedi. A csáp tőízei vörösek, a harmadik. íztől sötétedők, de legtöbbször csak világosbarnák. Lábai egyszínű vörösek, csak a lábfejek sötétek.
- Lárvája különféle lombos fák (de főleg tölgy) elhalt, korhadó ágaiban fejlődik, lehetőleg olyanokban amelyeket a tölgy-kéreghántógomba (Vuilleminia comedens) fonalai szőttek át. A lárva az ág középső részén rág, fejlődése egy évig tart. Ezt követen az ág hossztengelyére merőleges bábkamrát készít, amelynek törmelékkel nem elzárt kijárata a kéreg alá vezet.
- Az imágó áprilistól júniusig rajzik. Nappal aktív, főleg különféle virágzó bokrokon, galagonyán, somon, berkenyén, tölgyön tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Aranyszőrű galagonyacincér
