Állatok/Cincérfélék/Apró háncscincér
Megjelenés
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Apró háncscincér


Apró háncscincér
- (Phymatodes alni, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az apró háncscincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon élő faj.
- Európában honos, az Ibériai-félszigettől a Kaukázusig és Kazahsztánig. Magyarországon a domb- és hegyvidékeken elterjedt, gyakori faj.
- Az apró háncscincér testhossza 8-15 mm. Az előtor felülnézetben nagyjából kerek, a szárnyfedők oldalvonalai kb. háromnegyedükig párhuzamosak. Lábainak combjai megvastagodottak. Alapszíne fekete, csápjai, a combok töve és részben a lábszárak, valamint a szárnyfedők elülső harmada (és varrata a hátulsó harántsávig) vörösbarna (gyakori az a színváltozata, ahol a csápok és lábak egyöntetűen vörösbarnák). A szárnyfedők középvonalánál egy-egy kifli alakú, sárgásfehér folt, a vége előtt pedig egy folytonos, V alakú, sárgásfehér harántsáv látható. A pajzsocska mögött felálló, fekete szőrcsomó található. Szemei majdnem osztottak. Az előtor finoman és egyenletesen pontozott, sima dudorok nélkül. A szárnyfedői elöl durvábban és szórtan, az elülső harántsávtól nagyon finoman, elmosódottan pontozottak és recézettek.
- Lárvája különféle lomblevelű fák (főleg tölgy, de kőris, juhar, éger, vadrózsa, gesztenye, stb. is) elhalt, száraz ágaiban él. Életciklusa egy-két évig tart. Kora tavasszal a kéreg alatt bebábozódik.
- Az imágó áprilistól júniusig rajzik, többnyire a tápnövények száraz ágain vagy virágzó cserjéken (galagonyán, berkenyén, vadrózsán, stb.) tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Apró háncscincér