Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Cincérfélék/Apró háncscincér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Állatok

Apró háncscincér


Apró háncscincér
Apró háncscincér
(Phymatodes alni, Syn: -)
Más neve(i): -


Az apró háncscincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon élő faj.
Európában honos, az Ibériai-félszigettől a Kaukázusig és Kazahsztánig. Magyarországon a domb- és hegyvidékeken elterjedt, gyakori faj.
Az apró háncscincér testhossza 8-15 mm. Az előtor felülnézetben nagyjából kerek, a szárnyfedők oldalvonalai kb. háromnegyedükig párhuzamosak. Lábainak combjai megvastagodottak. Alapszíne fekete, csápjai, a combok töve és részben a lábszárak, valamint a szárnyfedők elülső harmada (és varrata a hátulsó harántsávig) vörösbarna (gyakori az a színváltozata, ahol a csápok és lábak egyöntetűen vörösbarnák). A szárnyfedők középvonalánál egy-egy kifli alakú, sárgásfehér folt, a vége előtt pedig egy folytonos, V alakú, sárgásfehér harántsáv látható. A pajzsocska mögött felálló, fekete szőrcsomó található. Szemei majdnem osztottak. Az előtor finoman és egyenletesen pontozott, sima dudorok nélkül. A szárnyfedői elöl durvábban és szórtan, az elülső harántsávtól nagyon finoman, elmosódottan pontozottak és recézettek.
Lárvája különféle lomblevelű fák (főleg tölgy, de kőris, juhar, éger, vadrózsa, gesztenye, stb. is) elhalt, száraz ágaiban él. Életciklusa egy-két évig tart. Kora tavasszal a kéreg alatt bebábozódik.
Az imágó áprilistól júniusig rajzik, többnyire a tápnövények száraz ágain vagy virágzó cserjéken (galagonyán, berkenyén, vadrózsán, stb.) tartózkodik.


Magyar Wikipédia: Apró háncscincér
A Wikimédia Commons tartalmaz Apró háncscincér témájú médiaállományokat.